Donald Trump amerikai elnök kedden bejelentette, hogy elhalasztja a budapesti csúcstalálkozót Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mivel szerinte az esemény jelenlegi formájában „időpocsékolás” lenne – írja a France24. A döntés Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői telefonbeszélgetését követően született meg.
„Nem akarok haszontalan találkozót tartani. Nem akarok időt pazarolni, úgyhogy meglátjuk, mi lesz” – jelentette ki Trump újságíróknak.
A döntés megkönnyebbülést hozott az európai vezetőknek, akik attól tartottak, hogy a budapesti csúcstalálkozó túl korai és stratégiailag kockázatos lenne. Többen, köztük a brit miniszterelnök, a francia elnök és a német kancellár, attól tartottak, hogy Trump nyomást gyakorolna Ukrajnára, hogy a béke érdekében engedjen az orosz követeléseknek, és átadjon bizonyos elfoglalt területeket – egy olyan javaslatot, amelyet a nyugati országok kategorikusan elutasítanak.
Moszkva sem reagált sietséggel a döntésre. Dmitrij Peskov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy „a találkozó előtt komoly előkészületekre van szükség”, és jelenleg nem látják biztosítottnak, hogy a budapesti tárgyalások valódi eredményeket hozhatnának.
Trump hozzátette, hogy a csúcstalálkozó jövőjéről a következő napokban születhet döntés, de nem zárta ki, hogy a találkozó későbbi időpontra kerüljön át.
A két vezető legutóbb augusztusban találkozott Alaszkában, de az a megbeszélés nem hozott áttörést Trump azon kísérleteiben, hogy véget vessen az immár négy éve tartó ukrajnai háborúnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a döntésre reagálva a Telegramon azt írta: „Be kell fejeznünk ezt a háborút, és csak a nyomás vezethet békéhez.”
Zelenszkij hozzátette, hogy Trump vonakodott engedélyezni a Tomahawk rakéták szállítását Ukrajnának, amelyekkel az ország hosszú hatótávolságú csapásokat mérhetne.
Az ukrán elnök szerint Putyin csak addig volt nyitott a diplomáciára, amíg az Egyesült Államok nem mutatott gyengeséget: „Amint a nyomás kissé enyhült, az oroszok megpróbálták feladni a diplomáciát és elhalasztani a párbeszédet.”
Trump jelenlegi álláspontja ingadozó: korábban azt javasolta, hogy Ukrajna adjon fel területeket, mostanra viszont Kijev teljes területi visszaszerzését támogatja – majd a legutóbbi héten ismét fegyverszünetet sürgetett, mondván:
Az elnök szerdán Mark Rutte NATO-főtitkárral folytat tárgyalásokat, majd pénteken Londonban részt vesz a Koalíció az akaratért (Coalition of the Will) találkozóján, amely 35 országot tömörít Ukrajna támogatására. A NATO továbbra is koordinálja a fegyverszállításokat, amelyek közül sokat Kanada és európai partnerek vásárolnak az Egyesült Államoktól.
A budapesti találkozó elhalasztása újabb diplomáciai hullámokat vetett: miközben Trump szerint a lépés „a racionalitás jele”, Putyin hívei amerikai taktikázásnak nevezik, Zelenszkij pedig az orosz diplomáciai manipuláció győzelmének tartja.
