Az Ormuz-szoros körül kialakult feszültség új szintre lépett, miután Donald Trump 48 órás ultimátumot adott Iránnak a stratégiai vízi út megnyitására – számolt be róla a BBC. A szorost Teherán február vége óta tartja blokád alatt, ami komoly nemzetközi aggodalmat váltott ki.
„Ha Irán nem nyitja meg TELJESEN, MINDENFÉLE FENYEGETÉS NÉLKÜL az Ormuz-szorosot 48 ÓRA-n belül ettől a pillanattól számítva, az Amerikai Egyesült Államok meg fogja támadni és megsemmisíteni a különböző ERŐMŰVEIT, A LEGNAGYOBBAT KEZDVE!” – közölte az amerikai elnök szombat este a Truth Social platformon közzétett üzenetében.
Trump március 21-én 23:44 GMT-kor tette közzé bejegyzését, amely alapján Iránnak március 23-án 23:44 GMT-ig – román idő szerint március 24-én 01:44-ig, teheráni idő szerint pedig 03:14-ig – kellene teljesítenie az amerikai követeléseket.
Az Ormuz-szoros a globális energiaellátás egyik kulcspontja: békeidőben a világ kőolaj- és cseppfolyósított földgáz-szállításának mintegy 20 százaléka halad át rajta. Jelentősége messze túlmutat a térségen, hiszen a nemzetközi energiapiachoz való hozzáférés egyik legfontosabb útvonala.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy több NATO-tagállam és más amerikai szövetséges is jelezte: kész részt venni a „szükséges erőfeszítésekben” a szoros biztonságos hajózása érdekében, bár konkrét lépéseket nem részleteztek. Trump korábban „gyáváknak” nevezte a szövetség tagjait, amiért nem léptek fel határozottabban a szoros védelmében.
Irán reakciója
Az iráni hadsereg vasárnap reagált az ultimátumra, és világossá tette: egy esetleges amerikai támadás súlyos következményekkel járhat a térség egészére nézve.
„Ha Irán olaj- és energiainfrastruktúráját megtámadják, az Egyesült Államok és a régióbeli rezsim tulajdonában lévő összes energia-, informatikai és víztisztító létesítményt célba veszik” – nyilatkozta a Khatam al-Anbiya operatív parancsnokság szóvivője a Fars hírügynökség által közzétett közleményben.
A tisztviselő nem részletezte, hogy mely országokra utalt „rezsimként”, de a kijelentés egyértelműen regionális kiterjedésű konfliktus lehetőségét vetíti előre.
A szoros lezárásának következményei
Normál körülmények között havonta mintegy 3 000 hajó halad át az Ormuz-szoroson, azonban a közelmúltban ez a szám jelentősen visszaesett, miután Irán több alkalommal is kilátásba helyezte az olajszállító hajók elleni támadásokat.
Az AFP március 18-i összesítése szerint a konfliktus kezdete óta legalább 21 hajót ért találat, vagy vált támadás célpontjává, illetve jelentettek támadási kísérletet.
A feszültség az energiapiachoz is gyorsan begyűrűzött: a nyersolaj ára hordónként meghaladta a 100 dollárt. Ez közel 70 százalékos emelkedést jelent az év elejéhez képest, és mintegy 50 százalékos növekedést az előző évhez viszonyítva.
Egy szoros, amely 100 millió embert érint
Az Ormuz-szoros nem csupán energiaszállítási útvonal. A Perzsa-öböl országai számára az élelmiszer-ellátás egyik legfontosabb csatornája is, amelyet jelenleg a biztosítók és a szállítmányozó cégek fokozott kockázatú övezetként kezelnek – írja a CNN.
Szaúd-Arábia élelmiszer-importjának több mint 80 százaléka, az Egyesült Arab Emírségeké körülbelül 90 százaléka, Kataré pedig mintegy 98 százaléka ezen az útvonalon érkezik. Irak esetében is hasonló a helyzet: az import jelentős része az Ormuz-szoroson keresztül jut el az országba.
Még Irán gazdasága is nagymértékben függ a szorostól, hiszen kereskedelmének jelentős része ezen az útvonalon zajlik.
A Világélelmezési Program figyelmeztetése szerint az ellátási láncok újabb súlyos zavarok elé nézhetnek, amelyek a COVID–19-járvány és az ukrajnai háború után ismét globális hatásokat válthatnak ki.
