Donald Trump egyre erősebb bírálatokkal szembesül az Iránnal kötött megállapodás miatt, amely a több hónapon át tartó, súlyos emberáldozatokkal és jelentős költségekkel járó konfliktus lezárását hivatott biztosítani. A vita középpontjában az áll, hogy vajon megérte-e az Egyesült Államoknak a Teheránnal vívott háború, ha a most körvonalazódó egyezség több ponton is emlékeztet a Barack Obama idején megkötött nukleáris megállapodásra – írja a Financial Times.
Az amerikai elnököt különösen bosszantják azok az összehasonlítások, amelyek a mostani megállapodást a 2015-ös iráni nukleáris egyezménnyel állítják párhuzamba. Trump korábban éveken át élesen bírálta az Obama-kormány által tető alá hozott megállapodást, majd első elnöki ciklusa alatt ki is léptette belőle az Egyesült Államokat.
„Az az út a nukleáris fegyver felé vezetett” – mondta Trump az Obama-féle egyezményről.
A saját megállapodását ezzel szemben egészen másként jellemezte.
„Az én megállapodásom egy fal a nukleáris fegyverek ellen” – fogalmazott az elnök, mielőtt pénteken hivatalosan aláírták volna az egyezséget.
A megállapodás egyik közvetlen következménye lehet, hogy újraindulhat a tengeri forgalom a Hormuzi-szoroson keresztül, ami hozzájárulhat az olajárak mérséklődéséhez és a tőzsdék erősödéséhez. Kritikusai ugyanakkor arra emlékeztetnek, hogy a szoros a háború előtt is nyitva volt, ezért szerintük jogos a kérdés: valóban megérte-e a négy hónapos konfliktus, a milliárdos kiadás, az amerikai fegyverkészletek megcsappanása és a szövetségesekkel kialakult feszültség.
A bírálók szerint az egyezség több ponton hasonlít az Obama-kormány alatt elfogadott átfogó közös cselekvési tervhez, amely Irán nukleáris programjának korlátozását írta elő a szankciók enyhítéséért cserébe.
Szövetségesek és ellenfelek is kérdéseket tesznek fel
Trump a Truth Social felületén azt állította, hogy az ő megállapodása „pontosan az ellenkezője” Obama egyezségének. Morton Klein, az Amerikai Cionista Szervezet elnöke azonban felvetette, hogy egyelőre nem világos, pontosan hogyan hajtják végre a megállapodás legfontosabb pontjait.
„Úgy tűnik, jelenleg nincs megállapodás arról, hogy hogyan fogják felszámolni – és egyáltalán felszámolják-e – Irán nukleáris készleteit, valamint hogy leszerelik-e az ország nukleáris létesítményeit” – mondta Klein.
A vitába Barack Obama is bekapcsolódott, aki szerint az általa megkötött iráni egyezmény lényegében ugyanazokat a feltételeket tartalmazta, mint amelyek most Trump megállapodásában is megjelennek.
„Kétséges, hogy bármely jövőben megkötendő megállapodás jelentősen eltérne-e, vagy jelentős javulást jelentene-e az eredeti megállapodáshoz képest, amely hosszú ideig működött, mielőtt mi, az Egyesült Államok, kiléptünk belőle” – nyilatkozta Obama az ABC-nek adott interjúban.
Trump és Obama viszonya korábban is feszült volt. A jelenlegi elnök elődjét többször is élesen támadta, az iráni nukleáris megállapodás felmondását pedig első ciklusa egyik fontos külpolitikai lépéseként kezelte.
JD Vance szerint alapvető különbség van a két egyezség között
JD Vance alelnök, akit sokan Trump egyik lehetséges republikánus utódjelöltjeként tartanak számon a 2028-as választásra, több televíziós interjúban is védelmébe vette az új megállapodást.
„Ha visszatérünk az Obama-kormány idején kötött JCPOA-megállapodásra, az az iráni nukleáris program felgyorsítását eredményezte. Gyakorlatilag megvesztegette az irániakat, hogy állítsák le azt a programot” – nyilatkozta a CBS-nek.
Vance szerint a mostani helyzet teljesen más.
„az iráni nukleáris programot teljesen megsemmisítettük, és azt mondjuk nekik: »vállaljanak hosszú távú kötelezettséget arra, hogy nem építik újjá, és élvezhetik az ebből fakadó előnyöket«” – mondta az alelnök.
A megállapodás teljes szövegét azonban Trump egyelőre nem hozta nyilvánosságra, ami több republikánus törvényhozóban is aggodalmat keltett. Többen úgy vélik, hogy egy ilyen súlyú egyezséget a Szenátusnak is részletesen meg kellene vizsgálnia.
„Egy ilyen nagyságrendű megállapodás alapos elemzést érdemel. Elengedhetetlen, hogy a Szenátusnak lehetősége legyen megvizsgálni a részleteket, nehéz kérdéseket feltenni, és megbizonyosodni arról, hogy Amerika és szövetségeseink érdekei védve vannak” – nyilatkozta Joni Ernst iowai republikánus szenátor.
Konzervatív oldalról is éles kritikák érik Trumpot
A konzervatív National Review vezércikkben szólította fel az elnököt, hogy hozza nyilvánosságra a megállapodás szövegét. A lap szerint fennáll annak a veszélye, hogy Trump végül visszavezeti az Egyesült Államokat egy olyan konstrukcióhoz, amelyet korábban maga is élesen támadott.
„Összegzésképpen: fennáll annak a lehetősége, hogy Trump visszatér az Egyesült Államokat Obama kudarcba fulladt iráni megállapodásához, amelyet Trump első hivatali ideje alatt joggal mondott fel, ami az elnök minden kemény kijelentése után igazi megaláztatás lenne” – írta a lap.
A demokraták még erősebben bírálták az egyezséget. Chris Murphy connecticuti demokrata szenátor szerint a megállapodás nem elfedi, hanem éppen láthatóvá teszi majd a háború következményeit.
„Bár szeretnénk, ha a háború véget érne, ez a megállapodás egyértelműen bebizonyítja majd az amerikai népnek, hogy a konfliktus kezdettől végig milyen katasztrofális volt” – mondta Murphy.
Brian Katulis, a washingtoni Middle East Institute kutatója úgy fogalmazott, hogy még ha a szöveget nyilvánosságra is hozzák, az a sok nyitott kérdés miatt olyan lehet, mint a „svájci sajt”. Szerinte a legkényesebb pontokról az amerikai és iráni tárgyalóknak a következő 60 napban kell még egyeztetniük.
A 300 milliárd dolláros alap körüli vita
A megállapodás egyik legvitatottabb eleme a Teherán elleni szankciók esetleges enyhítése, valamint egy 300 milliárd dolláros befektetési alap terve. Trump hétfőn tagadta, hogy az Egyesült Államok ekkora összeget fizetne Iránnak.
„Az a hír, miszerint az USA 300 milliárd dollárt fizet Iránnak, hamis hír, amelyet a »demokrata«-k terjesztenek” – közölte az elnök, hozzátéve, hogy Irán „beleegyezett abba, hogy soha ne rendelkezzen atomfegyverrel!”
A Reuters és a Bloomberg ugyanakkor arról számolt be, hogy a 300 milliárd dolláros alap valóban létezik. A Reuters szerint az összeg több mint felét már elkülönítették, és az alap gazdasági ösztönzőként szolgálhat a végleges megállapodás megkötéséhez.
A hírügynökség egy, az ügy részleteit ismerő forrásra hivatkozva azt írta, hogy egy Iránba irányuló beruházásokat ösztönző magánalapról van szó. A forrás szerint ez nem újjáépítési program, és nem tartalmazna amerikai kormányzati pénzt vagy támogatást.
Vance hétfőn a CBS Newsnak azt mondta, hogy a 300 milliárd dolláros alap olyan forrás lehet, amelyhez az irániak csak akkor férhetnének hozzá, ha betartják vállalásaikat, és amelyet a Perzsa-öböl-koalíció finanszírozna.
Mit ért el Trump az iráni háborúban?
A megállapodás aláírása előtt a Reuters azt is elemezte, milyen célokat tudott elérni Trump az iráni háború során. Az Egyesült Államok és Izrael február 28-án indított légitámadásokat Irán ellen, ezt követően az elnök több célt is megfogalmazott: az iráni ballisztikus rakétakapacitások meggyengítésétől egészen annak biztosításáig, hogy Teherán ne juthasson atomfegyverhez.
A háború előtt Irán rendelkezett a Közel-Kelet legnagyobb ballisztikus rakétakészletével, amelyet 2500 és 6000 közötti darabszámra becsültek. Ezek közül több képes volt Izraelt is elérni, akár 2000 kilométeres hatótávolsággal.
Irán emellett jelentős dróngyártóként is ismert, különösen a Shahed típusú eszközök miatt, amelyeket Oroszország Ukrajna ellen is bevetett.
Amerikai források a Reutersnek azt állították, hogy az iráni arzenál körülbelül egyharmada megsemmisült, egy másik harmada pedig megrongálódhatott, megsemmisülhetett vagy eltemetődhetett. Brad Cooper amerikai admirális május 14-én a Kongresszus előtt azt mondta, hogy Irán hosszú hatótávolságú rakéták és drónok gyártására, valamint tárolására irányuló képessége több évvel visszavetődött.
A katonai vezető szerint az Egyesült Államok és szövetségesei a konfliktus során több mint 1500 rakétát és 6000 drónt fogtak el.
A nukleáris kérdés továbbra is nyitott
Trump többször is azt állította, hogy legfontosabb célja annak megakadályozása volt, hogy Irán atomfegyvert fejlesszen ki. Teherán ugyanakkor következetesen azt állította, hogy nukleáris programja békés célokat szolgál, és nem törekszik atombomba előállítására.
A háború azonban a Reuters elemzése szerint nem változtatta meg jelentősen Irán nukleáris képességeit. Az amerikai hírszerző szolgálatok a múlt hónapban úgy becsülték, hogy Iránnak kevesebb mint egy évre lenne szüksége egy atomfegyver előállításához.
Az iráni nukleáris program így várhatóan a tárgyalások egyik legfontosabb pontja marad a keretmegállapodás hivatalos aláírása után is. Trump szerint Irán dúsított uránját ki kellene szállítani az országból, míg egyes források szerint Mojtaba Khamenei ajatollah úgy véli, hogy ezt nem szabad megtenni.
Irán szövetségesei meggyengültek
Trump március 2-án a Fehér Házban arról beszélt, hogy nem engedhető meg, hogy Teherán továbbra is felfegyverezze és finanszírozza iraki, libanoni, gázai és jemeni szövetségeseit. Irán ugyan nem mutatott hajlandóságot erre, de amerikai és független katonai értékelések szerint a hozzá kötődő csoportok hálózata ma kevésbé hatékony, mint korábban.
Ez a folyamat részben már a háború előtt elkezdődött. Izrael a 2023. október 7-i támadás után a Hamász számos vezetőjét és harcosát megölte Gázában, valamint a Hezbollah több vezetőjét is likvidálta. Irán egyik fontos utánpótlási útvonala is megszűnt, miután 2024-ben összeomlott Bashar al-Assad szíriai rezsimje.
A szankciók és az iráni gazdaság nehézségei szintén csökkentették Teherán mozgásterét. A háború alatt a Hamász nem indított támadást Izrael ellen Gázából, a húszik pedig nem zavarták meg jelentősen a Vörös-tengeri hajózást.
A Hezbollah március 2-án kapcsolódott be a konfliktusba, amikor rakétákat és drónokat lőtt ki Izrael felé. Izrael erre légicsapásokkal és szárazföldi invázióval válaszolt, amelyek közel 3700 ember halálát okozták, és 1,2 millió ember meneküléséhez vezettek Libanonban.
A rendszerváltás nem valósult meg
Trump a háború előtt az iráni tüntetőket is arra biztatta, hogy döntsék meg vezetőiket. Március 6-án arról beszélt, hogy a háború csak Irán „feltételes kapitulációjával” érhet véget, amelyhez egy új, „elfogadható” vezető kinevezése is társulna.
Bár az iráni teokratikus rendszer nem dőlt meg, Trump később azt állította, hogy elérte célját, mivel Ali Khamenei helyére fia, Mojtaba Khamenei ajatollah lépett. Március 29-én úgy fogalmazott, hogy Irán élén most „egy új, ésszerűbb rezsim” áll.
Az elmúlt hetekben az amerikai elnök már tartózkodott attól, hogy újabb nyílt felhívást intézzen az iráni vezetés megdöntésére.
