Donald Trump amerikai elnök provokatív, de visszafogott válasszal reagált Vlagyimir Putyin kijelentésére, miszerint az Egyesült Államok új szankciói „nem befolyásolják jelentősen” az orosz gazdaságot.
„Örülök, hogy így gondolja” – mondta Trump a Fehér Házban újságíróknak. „Hat hónap múlva majd elmondom, mi a helyzet. Majd meglátjuk, hogy működik-e.”
A megjegyzés, amely határozott, de ironikus válasz Putyin önbizalmára, a Kyiv Post szerint egyértelmű jelzés: Washington hosszabb távon méri a szankciók hatását.
Néhány órával korábban Putyin nevetségesnek és barátságtalannak nevezte a frissen bevezetett amerikai intézkedéseket, amelyek Oroszország energiaágazatát célozzák. Az orosz elnök szerint ezek a szankciók „nem fogják jelentősen befolyásolni gazdasági jólétünket”.
A feszültség fokozódása a Trump-kormány gazdasági nyomásgyakorlásának új szintjét jelzi, miután Moszkva továbbra sem hajlandó befejezni Ukrajna elleni háborúját.
Elemzők szerint a mostani lépések nemcsak gazdasági eszközök, hanem politikai üzenetek is: Trump célja, hogy a Kremlt tárgyalóasztalhoz kényszerítse, miután csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy „konstruktív megbeszélések” során sem sikerült békés megoldást elérnie Putyinnal.
Trump szavait azonnal felerősítették a republikánus szenátorok, akik a szankciókat szükséges és bátor lépésként értékelték.
Lindsey Graham dél-karolinai szenátor az X-en (korábban Twitter) így fogalmazott: „Putyin azt állítja, hogy immunis az amerikai szankciókra. Ahogy Trump elnök ma olyan találóan fogalmazott, az idő eldönti.”
Graham további intézkedéseket sürgetett: „Javaslom, hogy Putyin ügyfelei ne legyenek immunisak azokra a vámokra, amelyeket büntetésként vetnek ki az olcsó orosz olaj vásárlásáért, amellyel Putyin háborús gépezetét táplálják. Majd meglátjuk, hogy ügyfelei is ilyen lovagiasak lesznek-e.”
A Capital Economics elemzői szerint a szankciók elég erősek ahhoz, hogy akár globális olajhiányt okozzanak 2026-ra, de a hatásuk attól függ, mennyire szigorúan hajtják végre őket.
A Szenátus és a Képviselőház fegyveres erők bizottságainak republikánus vezetői közös nyilatkozatban üdvözölték az új szankciókat, és további lépéseket sürgettek.
Roger Wicker (R-MS) és Mike Rogers (R-AL) szerint: „Putyin halogató taktikája és üres ígéretei egyértelművé teszik, hogy nem hajlandó véget vetni a vérontásnak.”
Három kulcsfontosságú eszkalációs javaslatot tettek:
- az orosz energiaimport teljes leállítása;
- a befagyasztott orosz vagyon felhasználása Ukrajna támogatására;
- az európai szövetségesek bevonása a Tomahawk- és Taurus-rakéták Ukrajnába juttatásába.
A cél szerintük Ukrajna katonai pozíciójának erősítése – és Trump „tartós béke” elképzelésének megvalósítása.
Demokrata szenátorok ugyanakkor élesen bírálták a kormányt, amiért szerintük nem lép fel kellő határozottsággal a szankciók kijátszóival szemben – különösen Kínával.
Elizabeth Warren, Tim Kaine, Chris Van Hollen és Angela Alsobrooks levelet írtak Marco Rubio külügyminiszternek és Scott Bessent pénzügyminiszternek, amelyben kijelentették: „Ami az amerikai hitelesség próbájaként indult, nyilvánvaló szankciók végrehajtásának elmulasztásává vált, ami bátorítja Oroszországot és Kínát, miközben aláássa a saját nemzetbiztonságunkat.”
A szenátorok szerint a Pénzügyminisztérium kilenc hónapos tétlensége gyengítette az amerikai szankciós rendszert, miközben az orosz Arctic LNG 2 projektből továbbra is érkeznek szállítmányok Kínába.
„Minden szankcionált orosz gázszállítmány, amely következmények nélkül éri el Kínát, egyértelmű üzenetet küld a világnak: az amerikai figyelmeztetéseknek nincs súlyuk.”
