Egy ingyenes tévécsatorna beállítását, vízóra-leolvasást vagy sürgősnek mondott szerelést ajánlanak, majd pénzt kérnek a nem létező munkáért. A hatósághoz érkező jelzések szerint ismét terjednek azok a csalási kísérletek, amelyeknél álszerelők próbálnak bejutni a lakásokba.
Ellenőrzést ígérnek, majd fizetést követelnek
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság figyelmeztetése szerint a csalók telekommunikációs vagy közüzemi szolgáltató munkatársainak adják ki magukat. Hihetőnek tűnő magyarázattal érkeznek, és arra kérik a lakót, engedje be őket.
Az egyik ismert módszernél egy állítólagosan kiküldött e-mailre, valamint egy díjmentesen elérhető új tévécsatornára hivatkoznak. Azt állítják, ellenőrizniük kell a televíziót vagy a set-top boxot. Miután bejutottak a lakásba, pénzt kérnek az „ellenőrzésért”. Egy bejelentett esetben 20 ezer forintot próbáltak elkérni.
Máskor vízóra-leolvasás, műszaki felülvizsgálat, karbantartás vagy sürgős javítás ürügyével jelennek meg. A munkát gyakran azonnal elvégzendő feladatként mutatják be, hogy a lakónak ne maradjon ideje ellenőrizni a történetet.
A váratlan látogatás az első figyelmeztető jel
Egy valódi szolgáltatói megbízás általában előzetes értesítéssel, időpont-egyeztetéssel vagy hivatalos tájékoztatással jár. A bejelentés nélkül érkező „szerelő” személyazonosságát akkor is ellenőrizni kell, ha formaruhát visel, igazolványt mutat, vagy pontosan ismeri a szolgáltató nevét.
Az igazolvány önmagában nem jelent bizonyosságot, hiszen hamisítható. A látogatás jogosságát a szolgáltató hivatalos ügyfélszolgálatán érdemes ellenőrizni. A telefonszámot számláról, szerződésről vagy a vállalat hivatalos honlapjáról kell kikeresni.
Az NKFH külön is figyelmeztet: „Ne a látogató által megadott telefonszámot hívjuk!”
A csaló megadhatja egy társának számát, aki ügyfélszolgálati munkatársnak adja ki magát, és megerősíti a kitalált történetet.
Pénzt, kódot és bankkártyát sem szabad átadni
Váratlan ellenőrzésért vagy helyben elvégzett, előzetesen meg nem rendelt munkáért nem tanácsos készpénzt adni. Bankkártyát, PIN-kódot, internetbanki jelszót és egyszer használatos SMS-kódot sem kérhet el egy szerelő vagy leolvasó.
Nyomás alatt szerződést, megrendelést vagy teljesítési igazolást sem szabad aláírni. A sürgetés, a fenyegető hangnem, a „csak most érvényes” ajánlat és a készpénzes fizetés erőltetése mind olyan jel, amely csalási kísérletre utalhat.
Különösen veszélyeztetettek lehetnek az idősebb, egyedül élő emberek. Érdemes előre megbeszélni velük, hogy ismeretlen szerelőt ne engedjenek be, hanem először hívjanak fel egy családtagot vagy közvetlenül a szolgáltatót.
Ezt kell tenni, ha már megtörtént a baj
Gyanú esetén meg kell szakítani a beszélgetést, és nem szabad beengedni a látogatót. Hasznos lehet feljegyezni az érkezés időpontját, a személy külsejét, ruházatát, az általa használt nevet, valamint a jármű rendszámát. Az üzeneteket, e-maileket és telefonszámokat meg kell őrizni.
Fenyegetés vagy csalás esetén a rendőrséget kell értesíteni. Ha valaki pénzt, bankkártyaadatot, jelszót vagy egyszer használatos kódot adott át, haladéktalanul kapcsolatba kell lépnie a bankjával.
A fogyasztók az NKFH ingyenesen hívható, 06 80 310 020-as telefonszámán, valamint az ugyfelszolgalat@nkfh.gov.hu e-mail-címen is segítséget kérhetnek.
