Feszültséggel terhelt jelenetbe torkollott egy mindennaposnak számító adminisztratív eljárás Lvivben. Egy ukrán toborzó tiszt életét vesztette, miután halálosan megkéselték, miközben mozgósítási parancsot adott át a nyugat-ukrajnai városban.
A hatóságok beszámolója szerint az elkövető a helyszínen nyakon szúrta a tisztet, majd elmenekült. Az áldozatot kórházba szállították, de sérülései végzetesnek bizonyultak. A rendőrség rövid időn belül elfogta a támadót, akiről kiderült, hogy vámellenőrként dolgozott.
Az eset nem egyedi: Lvivben már korábban is történt hasonló tragédia, amikor egy toborzó tisztet járőrözés közben öltek meg. Az ismétlődő incidensek ráirányítják a figyelmet a kötelező mozgósítás körül kialakult társadalmi feszültségekre.
A toborzó tisztek tevékenysége régóta viták tárgya. Egyre gyakrabban jelennek meg felvételek a közösségi médiában, amelyeken civilek és toborzók közötti konfliktusok láthatók. A járőrök rendszeresen igazoltatják az utcán a katonai szolgálatra alkalmas korú férfiakat, ellenőrizve, hogy szerepelnek-e a nyilvántartásban, illetve alkalmasak-e a behívásra. Egyes esetekben az érintetteket azonnal a toborzóközpontokba szállítják további ügyintézésre.
Az ukrán ombudsman, Dmitro Lubineț adatai szerint 2025-ben több mint 6000 panasz érkezett a mozgósítással kapcsolatban, amelyek többsége a toborzó tisztek által elkövetett visszaélésekre vonatkozott.
A kötelező behívás a 25 év feletti férfiakat érinti, ami sokakat arra késztet, hogy kerüljék a nyilvános helyeket. A kijevi hatóságok becslése szerint mintegy kétmillió olyan férfi lehet az országban, aki nem regisztrált a mozgósítási rendszerben, és bujkál.
A toborzóközpontok az utóbbi időszakban támadások célpontjává is váltak. Ukrán tisztviselők szerint ezek mögött szabotázsakciók állhatnak, amelyekért Oroszországot teszik felelőssé.
A mozgósítási rendszer átalakítása a politikai napirendre is felkerült. Mihailo Fedorov védelmi miniszter januári kinevezésekor azt ígérte, hogy a reformok kiemelt prioritást kapnak.
