Megérkeztek a 2026–2027-es télre vonatkozó novemberi előrejelzések, amelyekből már az is körvonalazódik, Európa mely részein lehet nagyobb esély a karácsonyi havazásra. A meteorológiai modellek szerint a kontinens jelentős részén az átlagosnál kevesebb hó hullhat, Közép-Európában viszont továbbra sem kizárt a fehér karácsony. Magyarországon egyelőre nem lehet biztosan megmondani, esik-e hó december 24–26. között.
Az elmúlt évek enyhe telei után sokan várják, hogy idén végre ismét havas táj fogadja őket karácsony reggelén. A novemberben frissített meteorológiai előrejelzések most némi támpontot adnak a várható időjárásról, de a kép korántsem egyértelmű.
A Severe Weather Europe hat szezonális előrejelző rendszer adatait vizsgálta meg, köztük az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ, az ECMWF modelljét is.
Az eredmények alapján 2026 decembere és 2027 februárja között Európa nagy részén az átlagosnál kevesebb havazás valószínűsíthető. A kontinens északi és északkeleti térségeiben, valamint egyes hegyvidéki területeken kedvezőbbek a kilátások.
A novemberi frissítés Közép-Európa keleti részére, a kontinens déli és délkeleti térségeire a korábbi becsléseknél is kevesebb havat jelez. Ez Magyarország számára sem különösebben biztató, de nem jelenti azt, hogy az országban nem lesznek havas napok.
Mekkora az esélye a fehér karácsonynak Magyarországon?
A friss elemzés egyik legérdekesebb része a december 20. és 26. közötti időszakra vonatkozik.
Az ECMWF hosszabb távú modellje 51 különböző lehetséges időjárási forgatókönyv alapján vizsgálta, hol fordulhat elő legalább 2,5 centiméternyi friss hó a karácsonyi héten.
Az eredmények szerint Közép-Európa egyes térségeiben 40–60 százalék közötti az esélye az ilyen havazásnak. A legkedvezőbb értékek Skandináviában, Kelet-Európában és az Alpok térségében rajzolódnak ki.
Magyarország szempontjából fontos, hogy ez a 40–60 százalékos érték nem egységes, országos előrejelzés. A régión belül jelentősek a különbségek, és a modell nem mondja meg, hogy Budapesten, Debrecenben, Szegeden vagy Győrben pontosan mekkora valószínűséggel fog havazni.
Ráadásul a karácsonyi héten lehulló friss hó nem azonos a fehér karácsonnyal. Előfordulhat, hogy december 22-én havazik, de a hó 24-ére elolvad. Máskor a korábban kialakult hótakaró havazás nélkül is megmaradhat az ünnepekre.
A fehér karácsonyhoz tehát nemcsak csapadékra, hanem megfelelően alacsony hőmérsékletre is szükség van.
Magyarországon különösen nagy eltérés alakulhat ki az alföldi területek és a magasabban fekvő vidékek között. A Mátrában, a Bükkben vagy a Zempléni-hegység magasabb részein kedvezőbbek lehetnek a hó megmaradásának feltételei, mint a városi, alacsonyabban fekvő területeken.
A novemberi adatokból még nem lehet megállapítani, hogy az idei karácsonyra hol alakulhat ki összefüggő hótakaró.
Az erős El Niño miatt enyhébb lehet a 2026–2027-es tél
Az idei téli előrejelzések egyik legfontosabb tényezője az erősödő El Niño, amely a Csendes-óceán egyenlítői térségében a tengerfelszín szokatlan felmelegedésével jár.
A jelenség nagy távolságokra is hatással lehet a légköri cirkulációra, bár európai következményei jóval összetettebbek és kevésbé közvetlenek, mint például Észak-Amerikában.
A korábbi nagyon erős El Niño-események során Európa jelentős részén gyakrabban fordult elő az átlagosnál enyhébb, hóban szegényebb tél. A nyugati légáramlás több alkalommal nedves, de viszonylag meleg atlanti levegőt szállított a kontinens fölé.
A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat november 10-i előrejelzése szerint az El Niño az év végén érheti el a csúcspontját. Európa nagy részén az átlagosnál enyhébb és csapadékosabb téli időszaknak van nagyobb valószínűsége.
A csapadékosabb idő viszont önmagában nem jelent több havat. Ha a hőmérséklet fagypont fölött marad, a csapadék hó helyett esőként érkezhet.
Magyarországon ezért döntő lehet, hogy a nedves atlanti légtömegek milyen gyakran találkoznak északról vagy keletről érkező hidegebb levegővel. Ilyen helyzetekben az egyébként enyhébb tél során is kialakulhat havazás, akár az ország nagyobb területén.
Januárban és februárban még fordulatot hozhat a poláris örvény
A meteorológusok nemcsak az El Niño alakulását figyelik. A 2026–2027-es tél második felében a poláris örvény viselkedése is jelentősen befolyásolhatja Európa időjárását.
A poláris örvény a sarkvidék fölött, a magas légkörben elhelyezkedő nagytérségű légköri cirkuláció. Amikor meggyengül vagy megzavarodik, bizonyos helyzetekben megnőhet annak esélye, hogy a hideg sarkvidéki levegő délebbre jusson.
A hosszabb távú modellek januárban és februárban a sztratoszférikus nyugati szelek gyengülésének lehetőségét is jelzik. Egy ilyen változás kedvezhet hidegbetöréseknek, de az időzítést és az érintett területeket jelenleg még nem lehet pontosan előre jelezni.
A poláris örvény novemberi gyengüléséről és az európai tél lehetséges következményeiről a Twice.hu korábban részletesen beszámolt.
Az esetleges légköri változások Magyarországon is növelhetik a fagyos, havas időszakok esélyét, különösen a tél második felében. Önmagában a poláris örvény gyengülése viszont nem garantál havazást: ehhez megfelelő nedvességre és csapadékképződésre is szükség van.
Mikor derülhet ki, hogy havas lesz-e a karácsony?
A mostani, novemberi előrejelzések elsősorban a várható téli tendenciákat mutatják meg. A december 21–25. közötti időszakra vonatkozó, több mint egy hónapos becslések még jelentős bizonytalanságot hordoznak.
Az ECMWF karácsonyi hétre készített első térképei Európa nagy részén az átlagosnál kevesebb havat jeleznek, miközben a kontinens délkeleti részén valamivel kedvezőbb jelek is megjelennek. Ezek a mintázatok a következő frissítésekkel még jelentősen módosulhatnak.
Magyarországon a karácsonyi havazás esélye december közepén, majd az ünnepek előtti napokban válhat lényegesen pontosabban előrejelezhetővé. Akkor már jobban látható lesz, mikor érkezhet csapadék, milyen hőmérsékletek várhatók, és hol maradhat meg a lehulló hó.
