A Reuters szerint azzal, hogy csak részlegesen fogadta el az Amerikai Egyesült Államok által javasolt tűzszünetet, Vlagyimir Putyin közelebb került a céljához, hogy helyrehozza Oroszország és az Egyesült Államok kapcsolatát, ugyanakkor éket verjen az USA és Európa közé.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin kedden folytattak hosszas telefonbeszélgetést a tűzszüneti javaslatról, amit Ukrajna elviekben már elfogadott. Az orosz elnök azonban csak egy sokkal szűkebb körű tűzszünetbe egyezett bele, amelynek értelmében Oroszország és Ukrajna egy hónapra beszünteti az energetikai létesítmények elleni támadásokat. A megbeszélés után a Fehér Ház közölte, hogy azonnal megkezdődnek a tárgyalások a Fekete-tengeren kötendő tengeri tűzszünetről, valamint egy szélesebb körű fegyverszünetről.
Az energetikai létesítmények elleni és a tengeri támadások szüneteltetése jelentős megszorításokat jelentene Ukrajna számára, amely a háború kezdete óta keményen támadja Oroszország olajinfrastruktúráját, a háború egyik fő finanszírozási forrását, valamint sokkal nagyobb flottáját.
Oroszország azonban egyelőre továbbra is szabadon folytathatja szárazföldi katonai offenzíváját – különösen a nyugati Kurszk térségében, ahol közel áll ahhoz, hogy kiszorítsa az ukrán erőket, amelyek tavaly augusztusban egy meglepetésszerű betörés során elfoglalták az orosz terület egy részét.
Ami a szélesebb körű tűzszünetet illeti, Putyin elismételte korábban már leszögezett feltételeit, miszerint Ukrajna nem használhatja fel ezt az időt fegyverek felhalmozására és további csapatok mozgósítására. Ukrajna azonban elutasítja ezeket a feltételeket.
Nigel Gould–Davies, a londoni Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének Oroszország-szakértője szerint Putyin gyakorlatilag elutasította a szélesebb körű tűzszünetet, és nem valószínű, hogy komolyan fontolóra veszi azt, hacsak Trump nem váltja valóra a fenyegetéseit a kilátásba helyezett szankciókkal kapcsolatban.
„Azt mondta, hogy érdekli a tűzszünet, de számos egyértelműen elfogadhatatlan feltételt szabott. Ez egy ‘nem’ más formában” – mondta Gould–Davies.
Trump tanácsadói ezzel szemben a telefonbeszélgetést sikerként és a teljes tűzszünet felé tett fontos lépésként írták le. „Egészen a közelmúltig nem igazán volt konszenzus ezekben a kérdésekben – az energetikai tűzszünet, az infrastrukturális moratórium és a fekete-tengeri moratórium kérdésében -, és ma elértük ezt a pontot, és úgy gondolom, innen már viszonylag rövid az út a teljes tűzszünetig” – mondta Steve Witkoff, Trump megbízottja a Fox News »Hannity« című műsorában.
Andrej Kozyrev, aki az 1990-es években Oroszország külügyminisztere volt, azonban azt mondta, hogy Trump semmit sem ért el. „Teljes mértékben Putyin érdeke, hogy folytassa a háborút és az orránál fogva vezesse Amerikát” – mondta.
Egy Kremlhez közeli orosz forrás a Reutersnek azt mondta, hogy „Putyin megpróbál nyomást gyakorolni Trumpra, és folytatni fogja a háborút.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, Kijev kész támogatni az energiacsapások moratóriumát, de órákon belül mindkét fél a másikat vádolta újabb támadások indításával.
Elemzők szerint, még ha a korlátozott fegyverszünet érvényben is maradna, az nem jelentene jelentős engedményt Putyin részéről. Kozyrev szerint Putyin semmit sem engedett azzal, hogy beleegyezett az energetikai tűzszünetbe, amelyet egyébként „nagyon homályosnak” nevezett.
„Másodszor, ez egyáltalán nem az, amit Trump mondott, amit kért és amit az ukránok elfogadtak, azaz (teljes) tűzszünet. Ez egy szelektív célzott fegyverszünet. Nem ezt kérték” – tette hozzá.
Gould-Davies szerint ugyanakkor az is egyértelmű, hogy Putyin közvetlenül az USA-val és csakis az USA-val akar tárgyalni, ezzel éket verve Washington és a többi NATO-szövetséges közé.
„Európa így abban a helyzetben van, hogy nagyon gyorsan forrásokat kell mozgósítania saját védelmére, és abban a reményben, hogy valamilyen módon képes lesz korlátozni a folyamatban lévő szétválasztást” – mondta.
