Egy napon Stewart McDaniel, aki egy cég tulajdonosa az Oklahoma állambeli Tulsában, sajátos problémára lett figyelmes. A helyiségben, ahol a cég működött, néhány egeret láttak.
A férfi úgy döntött, hogy vásárol egy macskát, elment egy állatmenhelyre, és kiválasztott egy 6 hónapos kandúrt. A macska beköltözött a céghez, és azonnal munkához látott.
Az új „alkalmazott” nagyon hamar megszokta a kissé szokatlan szálláshelyet. Minden habozás nélkül felfedezte a sarkokat, ellenőrizte a számítógépeket, és a billentyűzetek nyomkodásával próbált segíteni „kollégáinak”. De természetesen a saját munkáját is elvégezte – megfogta az egereket.
Az egyik nap végén a cég alkalmazottai furcsa dologra lettek figyelmesek. Az épület zárt üvegajtaja előtt, a padlón egy halom kisebb címjegyű bankjegy hevert, a macska pedig ott ült a pénz mellett, mintha őrizné azt.
A dolgozók teljesen összezavarodtak. Hol szedhette össze ezt a sok pénzt a kis szélhámos?
Másnap megismétlődött ugyanaz a jelenet. Az emberek eldöntötték, hogy a végére járnak a dolognak, és követni kezdték a macskát. Napközben az állat ideje nagy részét az üvegajtók előtt töltötte, ott sütkérezett a napon. Az utcán elhaladó emberek játékból bankjegyeket dugtak be az ajtó résébe, a macska pedig könnyedén elkapta azokat.
Az alkalmazottak és a tulajdonos végül úgy döntöttek, jó célra használják fel az így összegyűjtött pénzt: egy helyi hajléktalanszállónak adományozták azt. A cég ajtajára pedig kiragasztottak egy erre vonatkozó közleményt.
A jótékony macska híre a városon kívül is elterjedt, és az emberek elkezdtek postai úton vagy interneten adományokat küldeni a cégnek.
A macska furcsa, pénz iránti szenvedélye miatt a CASHnip nevet kapta (az angol cash – készpénz és catnip – macskamenta szavak összevonásából).
