Az ősz kezdetével a fák levelei lassan lehullanak, és mindent beborítanak. A levelek komposztálása nagyszerű módja annak, hogy megtisztítsuk az udvart, és bőséges mennyiségű komposztot hozzunk létre, amit aztán tavasszal hozzáadhatunk a zöldségnövények és virágok földjéhez.
Az elszáradt levelek a komposztkupac tökéletes összetevői, és ha megfelelően járunk el, tavaszra rengeteg kész komposztunk lehet. A jó hír az, hogy egy gyorsan működő komposztkupac létrehozása nem nehéz feladat, csak néhány alapvető szabályt és trükköt kell ismernünk hozzá.
Olvasd el ezt is: Egy anya levele felnőtt gyerekéhez, amit mindenkinek el kellene olvasnia: „Bocsáss meg, hogy már nem lehetek számodra az, aki egykor voltam”
A levelek gyors és hatékony komposztálása
A megfelelő levelek kiválasztása
A levelek gyors komposztálásának első szabálya, hogy csak olyan leveleket használjunk, amelyek gyorsan lebomlanak. Ugyanakkor az is fontos, hogy ne válasszunk olyan fafajtákat, amiknek a levelei károsíthatják a növényeket.
Vannak olyan levelek, amik nehezebben komposztálódnak. Ezeket a legjobb kihagyni az őszi komposztkupacokból, mert lelassíthatják a bomlási folyamatot, és hónapok helyett éveket kell várni a kész komposztra.
A viaszos levelű fák, például a magnólia és a páfrányfenyő vagy Ginkgo biloba levelei a legnehezebben komposztálhatók. Védő, fényes bevonatuk lebontása évekig is eltarthat. A legjobb, ha a fenyők tűleveleit is kihagyjuk a komposztkupacból, mivel ezek lebomlása is hosszú ideig tart.
» A nő arra kéri felnőtt lányát, hogy fizesse a lakbér és a számlák felét – a lánya frappáns választ adott
» Ha igazán elégedett akarsz lenni az életben, mondj búcsút ennek a 11 viselkedésnek
» A nő talált egy üzenetet a férje zsebében a férfi temetésén, ami megváltoztatta az életét
» A híres orvos figyelmeztet: „Minden ember, akinek rossz gondolatai vannak, fizetni fog. A gyűlölet a lét rákja”
A magnólia, a ginkgo leveleit és a fenyőtűket ettől függetlenül még felhasználhatjuk mulcsként, de ezeknek a nehezen lebomló anyagoknak nem feltétlenül van helyük a komposzt halomban, különösen, ha jövő tavasszal már szeretnénk felhasználni azt.
A lassan lebomló levelek mellett van néhány olyan fafajta is, amelyeknek levelei a komposztba forgatva károsak lehetnek a növényekre. Ilyenek például a fekete dió, az eukaliptusz, a bükk és a vadgesztenye. Ezek mindegyike különböző toxinokat tartalmaz, amelyek elpusztíthatják vagy károsíthatják a növényeket.
A legjobb levelek a komposzt gyors elkészítéséhez
A lista élén a gyümölcsfák, a juharfák és más lágylevelű fák, például a kőris és a nyír állnak. A nyárfa, a fűzfa, a cseresznye, a fekete cseresznye és a szilfa is jó választások. A tölgyfalevelek is felhasználhatók a komposztáláshoz, de savasságuk miatt soha nem szabad a kupac egyharmadánál többet kitenniük.
A felsorolt levelek nemcsak tele vannak értékes tápanyagokkal, de gyorsan le is bomlanak, különösen akkor, ha egy kis segítséget is adunk és felaprítjuk azokat.
A levelek felaprítása
A levelek felaprítása felgyorsítja a bomlási folyamatot, és közben helyet is spórol. Az egész levelek lebomlása évekig is eltarthat. Ha pedig a levelek nedvesek, a komposztkupac is penészes és büdös lesz.
Az aprítás azonban nem nehéz vagy időigényes feladat, és akár egy fűnyíróval is elvégezhetjük.
Egyéb anyagok hozzáadása a komposztkupachoz
Bár az aprított levelek halmai idővel önmagukban is lebomlanának, ez hosszú ideig tartana, ha viszont további „forró” összetevőket adunk a halomhoz, azzal felgyorsíthatjuk a folyamatot. Egy jó komposztkupac száraz vagy barna (inaktív) és zöld (aktív) anyagok keverékéből áll. Az aprított leveleket (száraz anyag) elegendő zölddel kell keverni a halom aktiválásához.
A zöld anyagok jelentik a kupac fő nitrogénforrását. A nitrogén pedig a gyors bomlási folyamat beindításához szükséges döntő fontosságú elem. A gyorsan lebomló komposztkupac szabálya, hogy minden négy rész száraz anyaghoz egy rész zöldet kell hozzáadni.
A halom egyensúlyban tartása
Egyszerűbben fogalmazva ez azt jelenti, hogy oda kell figyelni a barna és zöld anyagok egyensúlyára – például 4 zsák száraz levélhez egy zsák zöld anyagot kell számolni. A jó zöld anyagok közé tartozik a kávézacc, a burgonyahéj és más zöldséghulladék és a fűnyesedék. De ide tartozik az állati trágya is. Használhatsz akár csirke, tehén, ló vagy nyúltrágyát is, de soha ne használd háziállatok ürülékét, mivel azok könnyen betegségeket terjeszthetnek.
Amikor elindítod a komposztkupacot, igyekezz már kezdetben minél több zöld anyagot hozzáadni, mert minél előbb sikerül beállítanod az egyensúlyt, annál gyorsabban megy végbe a bomlási folyamat. De az ősz folyamán végig adhatsz hozzá zöld anyagokat a kupachoz. Ilyenkor egyszerűen forgasd azokat bele a halom közepébe, hogy még több hő keletkezzen, és a bomlás gyorsabban menjen végbe.
Ami a komposztkupac méretét illeti, legalább 1 méter magasnak és ugyanilyen szélesnek kell lennie – ez elég nagy ahhoz, hogy belső hőt termeljen, de még nem olyan nagy, hogy nehéz legyen kezelni.
A halom karbantartása
A komposztkupacnak oxigénre és vízre van szüksége ahhoz, hogy a bomlási folyamat megfelelően végbemenjen. Ezt pedig csak úgy biztosíthatjuk, ha rendszeresen megforgatjuk és öntözzük a halmot.
A forgatás lehetővé teszi az oxigén bejutását a halom közepébe. Elég, ha hetente legalább néhányszor átforgatod a halmot, de még jobb, ha naponta átforgatod. Az oxigén mellett a komposztkupacnak nedvességre is szüksége van, folyamatosan nedvesnek kell lennie, de arra is figyelni kell, hogy ne legyen túlságosan átitatva vízzel. Körülbelül olyan állagúnak kell lennie, mint egy jól kicsavart, de még nedves szivacsnak.
Ha a halom kezd kiszáradni a közepén, akkor egy kis víz hozzáadása a forgatás során segít aktívan tartani azt. Folytasd a kupac forgatását egészen addig, amíg télen meg nem fagy, majd tavasszal, amint eléggé felolvad, kezd újra. Mire elérkezik a zöldségek és virágok kiültetésének ideje, a levélkomposztnak már használatra késznek kell lennie.
