Élt egyszer egy férfi és egy nő, akik nagyon szegények voltak. Éppen csak néhány állatuk volt a ház körül, ezeknek köszönhetően nem haltak éhen.
A feleség vajat készített odahaza, a férj pedig eladta egy közeli fűszerboltban. A nő kilónként osztotta szét a vajat, és minden darabnak kerek formát adott. Az így keresett pénzből élt meg a család.
Azonban a fűszeres kételkedni kezdett a szegény ember becsületességében, és ezért úgy döntött, leméri a vásárolt vajadagokat. Mint kiderült egyik adag sem nyomott 1 kilót, hanem csak 900 grammot. A boltos nagyon dühös volt, és alig várta, hogy elmondhassa a szegény embernek, rájött az igazságra.
Másnap reggel, amikor az ember ismét megjelent az eladásra szánt vajjal, dühösen így fogadta:
„Ne hozz ide nekem több vajat! Nem veszek tőled semmit, te sarlatán! Azt mondtad, hogy minden adag vaj 1 kiló, de valójában mind csak 900 grammot nyomnak. Senkinek nem tűröm el, hogy becsapjon.”
A szegény ember nagyon elkeseredett, lesütötte a szemét, és így felelt:
„Uram, nekünk nincs otthon mérlegünk. Az 1 kilót mindig ahhoz a cukorhoz mérjük, amit tőled vásárolok. E szerint a mérce szerint mértük le, a feleségem meg én, a vajat.”
Mindig tartsd észben a Biblia szavait: „Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek. Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek, és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek.”
