Egy friss felmérés eredményei szerint, napjainkban a 30 év alatti brit férfiak 63%-a egyedülálló, ellentétben a 2019-ben összegzett 51%-kal – erről tájékoztatott a Pew Research Center. A kutatásból az is kiderült, mi áll ennek a hátterében: a résztvevők a járvány miatti elszigeteltségre is hivatkoztak, aminek utórengései még ma is érezhetők, de legfőbb okként azt hozták fel, hogy a nők magas elvárásainak egyszerűen képtelenség megfelelni. Ezért is kerülik a párválasztást.
„A randevúk most már inkább olyanok, mint az állásinterjúk. Sokkal inkább olyanok, mint a ’mit tudsz tenni értem, és hova vezet ez az egész?’” – fogalmazott Ian Breslow, egy 28 éves középiskolai tanár, aki Astoriában él. „Az ’ismerkedés’ időszaka eltűnt, és ez nem is olyan jó érzés, miután kijöttem az elszigeteltségből” – tette hozzá a fiatal pedagógus.
Szemléltetésképpen, Ian elmesélte egy nemrégiben történt első randi részleteit is, ami egészen jól sikerült, amíg a nő ki nem faggatta őt hazafelé menet. „Szó szerint megkérdezte tőlem: ‘inkább állami vagy magániskolába járjanak a gyerekeink?’. Ezt követte néhány szélsőségesebb kérdés a házasságról. Én csak elkezdtem úgy válaszolni, amiről tudtam, hogy a legjobban utálná, csak hogy rávegyem, mielőbb távozzon” – nyilatkozta Breslow a NY Postnak.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a nők minden bizonnyal többet akarnak, mint valaha. „Az általános kép [az], hogy ha egy nő randira megy egy férfival, akkor nagy valószínűséggel nem egy alkalmi kaland miatt teszi” – fogalmazott Ronald Levant, az Akroni Egyetem emeritus pszichológiaprofesszora.
„Különösen, ha a nő közeledik a 30-hoz, [már] a biológiai órára gondol, és családot szeretne” – magyarázta a szakember.
Breslownak esze ágában sincs egyhamar megállapodni és megházasodni, ezért inkább alkalmi kalandokban utazik. „Ahogy a randizás jelenleg zajlik, csak arra késztet, hogy helyben, stressz és kötöttségek nélkül felszedjek valakit. Szerencsére ez a rész nagyon könnyen jön… Egyelőre nem vagyok motivált arra, hogy valami komolyabbat keressek” – árulta el őszintén a fiatalember.
Andrew Bruno, egy 28 éves ápoló a New York-i Bellmore-ból is úgy véli, a pandémia utáni flörtölés már nem olyan szórakoztató, mint régen.
„Az, hogy természetes módon közeledhetsz az emberekhez, miközben kimozdulsz, már nem olyan, mint a járvány előtt volt. Az emberek még mindig sokkal kevésbé hajlandóak elhagyni a csoportjaikat vagy klikkjeiket egy bárban. Minden bizonnyal kevésbé beszédesek, és ez csökkentette az ösztönzést arra, hogy bevessem magam” – vélekedik a férfi.
Andrew azt is megjegyezte, a bezártság óta minden korábbinál jobban a társkereső alkalmazások váltak az ismerkedés fő eszközévé, ő pedig kifejezetten utálja ezt a randiformát. „Ez tényleg nem az én stílusom. Mintha hetekig tartó előfeltétel lenne, mielőtt az ember kapcsolatba kerülhetne, még az alkalmi dolgok esetében is. Inkább fogom ezt a sok erőfeszítést, és a karrieremre fordítom” – summázta a fiatalember.
És Breslowhoz hasonlóan ő sem siet az esküvővel. „Nagyon fiatal vagyok még. Nem érzem úgy, hogy sietnem kellene, különösen akkor nem, ha az emberek nem viselkednek olyan természetesen, mint a járvány előtt. Miért tennék ki mindent olyasvalakiért, aki nem tud vagy nem akar beszélgetni?” – érvel Bruno.
A 25 éves queensi Mike számára az ő szociális készségei azok, amelyek még mindig szenvednek a pandémia miatt.
„Határozottan nem tudok úgy besétálni egy szobába, és beszélgetni valakivel, aki érdekel, mint régen. Úgy érzem, mintha a társaság iránti igényem némileg elsorvadt volna” – fogalmazott a fiatalember, aki elhallgatta a vezetéknevét.
A bezártság őt is beskatulyázta a magánszférájának 4 fala közé, és sokkal jobban érzi magát a világháló társaságában, mint emberek között. Úgy érzi, mintha élete felvirágzó szakaszában elveszített volna két príma évet, amikor randizhatott és szórakozhatott volna anélkül, hogy aggódnia kellett volna egy komoly kapcsolat miatt. Mostanra meg annyira megszokta az elszigeteltséget, hogy képtelen szocializálódni. Szeretne komoly kapcsolatot létesíteni valakivel, de berozsdásodtak a „vadászösztönei”.
