Ha nem szeretnél lemaradni tartalmainkról, akkor lépj be a Twice.hu exkluzív Facebook csoportjába vagy kövesd legújabb Facebook oldalunkat!

A nagymama fával fűtött kályhájától a kifinomult hőszivattyúkig számos megoldás létezik az otthonok fűtésére, amelyek az anyagi lehetőségek és az egyéni kényelem igénye függvényében is különböznek egymástól. A túl olcsó kezdeti befektetés nagyobb számlákat jelenthet a jövőben.

Egy gázkazán teljes beszerelése és üzembe helyezése meglehetősen költséges lehet. A teljes rendszer, amely magában foglalja a fűtőtesteket, csöveket, kiegészítőket, a telepítési és üzemelési költségeket, átlagosan 400-500 ezer forintba is belekerülhet. Ez természetesen függ a szobák számától és a felszereltség szintjétől is. Azonban ezután a beruházás után, egy jó hőszigeteléssel rendelkező ház havi fűtés számlája 40-50 ezer forint lehet.

Az utóbbi időben azonban egy másik lehetőség is megjelent a piacon: a hőszivattyúk. Ez a módszer külföldön már hatékonynak bizonyult a házak kifűtésében.

Mi is az a hőszivattyú?

A hűtőszekrény lényegében ugyanazon az elven működik, mint hőszivattyú, csak éppen hűtésre szolgál: kivonja a meleget a hűtőszekrény belsejéből, és leadja azt annak a helyiségnek a levegőjébe, ahol fel van szerelve. A hőszivattyú ennek az ellenkezőjét teszi: hőt nyer a hőforrásból (föld, víz vagy levegő), és továbbítja azt a házba.

Egy hőszivattyús rendszer három körfolyamatból áll:

– az első a környezeti hő begyűjtése, amelyben a csővezeték felveszi a földből, vízből vagy levegőből származó hőt

– a második körfolyamat a hőmérséklet emelése: a hőt egy nagyon alacsony hőmérsékleten párolgó hőhordozó folyadék veszi fel, ami így elpárolog, az így kapott gőzt egy kompresszor összesűríti, aminek következtében megemelkedik a hőmérséklete, ez a gőz pedig már elég forró ahhoz, hogy fűtésre használhassuk

– a harmadik körfolyamat a termelt hő hasznosítása, azaz maga a fűtés

A hőszivattyúk legsikeresebb felhasználása a geotermikus szivattyúk, más néven a talaj/víz hőszivattyúk. Ezenkívül vannak levegő-víz vagy víz-víz hőszivattyúk is.

A geotermikus hőszivattyúk, ahogy a nevük is sugallja, a földben tárolt energiát használják fel. Nagyon fontos az a tény, hogy a hőszivattyú megújuló energián alapuló hővel fűti ki a házat, ez rendkívül alacsony költségeket jelent és környezetbarát is.

Hogy működik a hőszivattyú?

A hőszivattyú fő alkotóelemei a párologtató, a kompresszor, a kondenzátor és az expanziós szelep. Ennek megfelelően a hőszivattyú működése is négy lépésben írható le, ezek pedig a párologtatás, sűrítés, cseppfolyósítás, oldódás.

Miért válasszuk a hőszivattyút fa, gáz vagy elektromos fűtés helyett?

A geotermikus hőszivattyú a hő formájában a talajban tárolt energiát használja fel, tehát kimeríthetetlen természetes forrásból táplálkozik, a gáz- vagy fakazánnal ellentétben. Ez azt jelenti, hogy ez a leggazdaságosabb fűtési módszer. Ugyanakkor a gázkazán esetében azt is figyelembe kell vennünk, hogy a gáz ára nem állandó, így ennek növekedése a költségeinket is megemeli. A hőszivattyú esetében azonban ez nem áll fenn.

Emellett a hőszivattyú rendkívül kényelmes megoldás is lehet. Csak egyetlen rendszerre van szükség a ház fűtéséhez és hűtéséhez, így nincs szükség külön klímaberendezésre. Nincs szükség tárolóhelyre, mint a fa esetében, nem kell tisztítani, nincs szükség időszakos ellenőrzésekre, felülvizsgálatokra vagy szoros felügyeletre, nincs robbanásveszély.

A módszer ugyanakkor hatékonysága miatt is egyre népszerűbbé válik, mivel 1 kW elektromos energia felhasználásával 5, 5 kW hőenergiát képes előállítani.

Végül, de nem utolsósorban, környezetvédelmi szempontból is jó megoldás: csökkenthetjük a szén-dioxid kibocsátást és a gázfogyasztást is.

A hőszivattyúk nagyobb pénzügyi befektetést igényelnek, mint más általánosságban használt fűtési módszerek, de fontos kiemelni, hogy ez néhány éven belül megtérül, a számlák akár négyszer-ötször alacsonyabbak lehetnek.


Ha nem szeretnél lemaradni tartalmainkról, akkor lépj be a Twice.hu exkluzív Facebook csoportjába!