Az őszi krizantémok november elején még számos erkélyt, teraszt és bejáratot díszítenek, a hideg éjszakák viszont hamar véget vethetnek a virágzásnak. A növények sorsa ilyenkor nagyrészt attól függ, hogy szezonális cserepes krizantémról vagy kifejezetten télálló kerti fajtáról van-e szó.
A legfontosabb különbség a télállóságban rejlik: a kertészetekben ősszel kapható, szabályos gömbformájú, virágokkal sűrűn borított cserepes krizantémok között sok olyan változat van, amely a magyarországi téli hideget a szabadban nem feltétlenül vészeli át.
Ezzel szemben bizonyos évelő, télálló kerti krizantémok megfelelő körülmények között a földben is áttelelhetnek, és következő évben új hajtásokat hozhatnak.
A különbséget nem lehet pusztán a virág színéből vagy a cserép méretéből biztosan megállapítani. A fajta azonosítása és a vásárláskor kapott gondozási információ különösen fontos.
Mit tegyünk a cserepes krizantémmal?
Ha egy nem télálló krizantémot szeretnénk megtartani a következő évre, a tartós fagyok előtt védett helyre kell vinni. A hűvös, fagymentes környezet megfelelő lehet a nyugalmi időszakhoz, de kerülni kell a túl magas hőmérsékletet és a tartósan nedves földet.
A növényt ilyenkor nem szabad a nyári öntözési rend szerint locsolni. Az alacsonyabb hőmérséklet és a lelassult növekedés miatt jóval kevesebb vízre lehet szüksége. A földet rendszeresen ellenőrizzük, hogy a gyökérlabda ne száradjon ki teljesen, de a cserépben ne is álljon a víz.
Az átteleltetett cserepes krizantém visszavágása a növény állapotától és a választott módszertől függ. A német kertészeti útmutató a kora tavaszi visszavágást javasolja a teleltetett példányoknál, amikor az új növekedés előkészítése időszerűvé válik.
A sötétebb, hűvösebb teleltetőhely csak akkor jöhet szóba, ha a növény megfelelő nyugalmi állapotban van. Egy aktívan növekedő, zöld lombú krizantémot nem célszerű gondolkodás nélkül hónapokra fénytől elzárni.
Másként gondozzuk a télálló kerti krizantémot
A télálló kerti krizantémokat megfelelő helyre ültetve sok esetben nem szükséges ősszel kiásni. Fontos a jó vízelvezetésű talaj, mert a tartós téli pangó víz a hideggel együtt károsíthatja a gyökérzetet.
A frissen ültetett, még gyengén begyökeresedett példányok érzékenyebbek lehetnek, mint azok, amelyek már több éve ugyanazon a helyen fejlődnek.
A növények tövénél alkalmazott megfelelő talajtakarás segíthet mérsékelni a hőmérsékleti ingadozást, különösen a hó nélküli, erős fagyok idején. A takaróanyagot ne halmozzuk vastagon a növény szárának tövéhez, mert a rossz szellőzés és a tartós nedvesség kedvezőtlen körülményeket teremthet.
Az elvirágzott hajtások eltávolításánál szintén érdemes figyelembe venni a növény fajtáját és állapotát. Egyes évelő krizantémok elszáradt szárai részben védhetik a növényt a téli időszakban, ezért a teljes visszavágást tavasszal is el lehet végezni.
A kereskedelmi forgalomban kapható krizantémok között jelentős különbségek lehetnek. Ha a növény címkéjén nem szerepel a fajta vagy a télállósági információ, érdemes a kertészettől megkérdezni, milyen teleltetési módszert javasolnak az adott példányhoz.
