A hagyma az egyik legnépszerűbb konyhakerti növény, ami egyetlen veteményesből sem hiányozhat. Elültetésének ideje általában március, ezért ha épp most készülsz a földbe dugni az idei termésre valót, akkor nagy segítségedre lehet ez a cikk. Örökös kérdés, hogy a hagymamag vagy a dughagyma a legjobb választás – ez vita tárgya nemcsak a hobbikertészek, hanem a tapasztalt szakemberek körében is.
A hagyma valójában három különböző módon nőhet: közvetlenül a talajba ültetett magvakkal, magokból kifejlett palánták ültetésével, vagy a földbe ültetett idősebb, de még éretlen dughagymák segítségével. Hogy e három termesztési módszer közül melyik a legjobb? Az igazság az, hogy mindhárom módszernek megvannak a maga előnyei és hátrányai.
Ahhoz, hogy segíts magadnak a választásban, három kérdésre kell válaszolnod: milyen az éghajlat, ahol élsz? Milyen hagymafajták teremnek jól az adott területen? És hány óra napfényt kap majd a hagyma a növekedése során? De hogy pontos választ tudj adni, előbb derítsd ki, hogyan is terem a hagyma – a folyamatot megértve, minden bizonnyal egyszerűbb lesz a döntést meghoznod.
A hagyma életciklusa
A hagyma kétéves növény. Ez azt jelenti, hogy két évre van szüksége ahhoz, hogy fejlődjön, beérjen és végül magot termeljen. Az első évben a hagyma apró magból hagymagumóvá fejlődik. Ha elég korán ültetjük a magot, a hagymák elég nagyra nőnek ahhoz, hogy még abban az évben nagyon zsenge, apróméretű hagymaként betakaríthassuk őket. Ha azonban a hagyma a tél folyamán a földben marad, akkor a második évben tovább fog nőni, ahogy a talaj felmelegszik.
Ebben a második évben történik meg az, hogy a hagyma beérik és befejezi növekedési ciklusát. Azaz, virágot növeszt, amiből magot termel, és amelyekből újabb hagymák teremhetnek. Ezzel befejeződik a kétéves növekedési ciklusa.
A hagyma típusai
A hagymafajták három kategóriáját ismerjük, a beérésükhöz szükséges napfény mennyisége alapján: a rövidnapos hagyma, a hosszúnapos hagyma és a nappal semleges hagyma.
A rövidnapos hagyma a melegebb éghajlatot kedveli, ezért ezt a fajtát főként délen és délnyugaton termesztik. Körülbelül 10-12 óra átlagos napsütésre van szüksége ahhoz, hogy beérjen. Bár az északibb területeken is megterem, a hagymák itt sosem érik el a teljes érettséget, sem méretben, sem az ízeikben. Amennyiben hűvösebb égtájon élsz, nem ez a legideálisabb választás számodra.
A hosszúnapos hagyma főként az északi éghajlatot szeretik. Ezeket a hagymákat általában tavasszal vagy ősszel ültetik el magról, palántáról vagy dughagymaként. Nekik 13-16 óra napfényre van szükségük ahhoz, hogy beérjenek. Déli, melegebb területeken nem termeszthető, ezért ha ilyen éghajlaton élsz, kerüld a hosszúnapos hagymafajtákat.
Végül pedig, a nappal semleges hagyma az a típus, amit mindenki termeszthet! Abban különbözik a társaitól, hogy nem érdekli, mennyi ideig süt a nap, ő teszi a dolgát, és hagymát növeszt. Ők bárhol megélnek, kivéve a legdélebbi területeken, ahol túl meleg van számukra ahhoz, hogy beérjenek. A nappal semleges hagymát meleg éghajlaton ősszel, északon pedig kora tavasszal kell a földbe dugni.
A hagyma legjobb ültetési módja
Mivel azért neveljük a hagymát, hogy a téli időszakban élvezni tudjuk a termést, a legtöbben a dughagymát részesítjük előnyben. Az életciklusának közepén lévő dughagymák teljesen kifejlett, érett hagymákat hoznak őszre, amik remekül tárolhatók a téli hónapokon át. Azért is kedvelik sokan, mert a magokhoz és a palántákhoz képest, egy év előnyük van a növekedésben. Amennyiben érett, az életciklusa végéhez ért hagymákat szeretnél, ez a legegyszerűbb és legjobb módja a hagymatermesztésnek.
Van némi hátránya is annak, ha ezt a módszert választjuk: dughagymából csupán a szokásos fehér, sárga és lila fajtákat találjuk meg. Azonban könnyedén szélesíthetjük a palettát, ha ezek mellé magokat, palántákat is ültetünk, a változatosság kedvéért.
A hagymamagról való termesztés előnye, hogy a fajták széles skálája nyílik meg előttünk. Ha melegebb éghajlaton élünk, elültethetjük a magokat közvetlenül a földbe, akár már ősszel is. Ha északon élünk, akkor előbb vessük el beltéren a magokat, és csak palánta formájában ültessük ki őket a szabadba – a növekedés mindkét esetben lassúbb, és hosszú időt vesz igénybe.
A hagymamagról való termesztés hátránya egyértelműen az, hogy az érési folyamat hosszadalmas. A palántákkal kissé megrövidíthetjük ezt az időt, de lényegében nem számottevően. Ha ládákba ültetjük a magokat, könnyebb gondozni őket, és tudni fogjuk, melyik a hagyma, melyik a gyomnövény. Szabadban ezt nehezebb megkülönböztetni.
Tavaszi vagy őszi ültetés?
A rövidnapos hagymát, mivel a meleg, déli helyeket kedveli, mindig ősszel kell a földbe tenni. Így a melegebb télben is tud növekedni, fejlődni és felkészülni a korai betakarításra. Ezzel szemben a hosszúnapos és a nappal semleges hagymát általában tavasszal szokták elültetni. Fontos szem előtt tartani, hogy az egyévszakos (tavasztól őszig tartó) termesztés mindig kisebb hagymákat eredményez – különösen, ha magról termesztjük.
A magoknak egyszerűen nincs elég idejük arra, hogy tavasszal elültetve őszre nagy hagymákat teremjenek. A palánták a tavaszi ültetéssel való előnyükkel nagyobb méretű hagymát adnak, mint a magok, de a dughagyma messze a legjobb megoldás a teljesen kifejlett, érett hagymára.
