Kelet-Afrikában komoly problémával állnak szemben a farmerek. Az elefántvándorlás ugyanis valódi fenyegést jelent a gazdák számára, akik minden leleményességet bevetnek annak érdekében, hogy megóvják a területüket a pusztítástól.
Többféle megoldással próbálkoztak már. Az egyik az volt, hogy óriási árkot ástak, melyet erős kerítéssel vettek körül, de az alig volt hasznos az ormányosokkal szemben. Sajnos, bármilyen védelem hiányában a gazdák képtelenek megóvni a terméseiket, az elefántokkal való összetűzés pedig sokszor tragikusan végződött úgy a farmerek, mint az állatok esetében.
Lucy King zoológusnak köszönhetően, most már minden és mindenki biztonságban lehet. A szakértő rájött, hogy az elefántok rettegnek a méhektől, ugyanis a rovarok csípése elviselhetetlen fájdalmat okoz az orrmányukban, melyet semmivel sem tudnak csillapítani. Ebből kifolyólag, az elefántok ösztönösen menekülnek a méhektől, és elég ha csak meghallják a zümmögést, és még a környékről is eliszkolnak!
A kutatás eredményét továbbfejlesztve, 2009-ben Lucy King elkészítette az első méhkas-kerítést. Azóta több hasonló „védelmi rendszert” állítottak fel Kenyában, Botswanában, Mozambikban, Tanzániában, Ugandában és Sri Lankán is. Amellett, hogy a méhek kiváló „házörzők”, hasznosak is a mezőgazdaságban, hiszen beporozzák a növényeket, és még mézzel is szolgálnak.
Hát nem fantasztikus, hogy mennyire egyszerű és banális megoldása van egy óriási problémának?
