Meghalt Ferenc pápa, a római katolikus egyház első latin-amerikai vezetője – jelentette be a Vatikán hétfőn egy videós közleményben, ezzel lezárva egy sokszor viharos, reformokkal és megosztottsággal teli korszakot.
A pápa 88 éves volt. Több krónikus betegség is gyötörte 12 éves pápasága alatt.
„Kedves testvéreim és nővéreim, mély szomorúsággal kell bejelentenem Ferenc szentatyánk halálát” – mondta Kevin Farrell bíboros a vatikáni televízióban. „Ma reggel 7 óra 35 perckor Ferenc római püspök visszatért az atyai házba.”
Ferenc pápa kezdettől fogva a nyitottságot és az átalakulást képviselte. Konzervatív körök részéről számos támadást kapott, amiért tabutémákat érintett: az egyházon belüli szexuális visszaéléseket, a nők és az LMBTQ+ közösségek elfogadását.
Számos fronton hozott új szellemiséget a Vatikánba: átláthatóbbá tette az egyházi pénzügyeket, és fellépett a korrupció ellen, különösen az afrikai régiókban. A gazdasági nehézségek idején is a szeretet és az együttérzés elvét helyezte előtérbe.
Első nagy reformlépése 2013-ban történt, amikor egy nyolc bíborosból álló tanácsadó testületet hozott létre, hogy segítse az egyház megújítását. 2021-ben pedig elindította azt a folyamatot, amit sokan a katolikus egyház utóbbi hatvan évének legnagyobb átalakításaként emlegetnek. Ennek során a világ minden katolikus közössége megoszthatta véleményét az egyház jövőjéről.
2023-ban Ferenc pápa történelmi lépésre szánta el magát: először engedélyezte, hogy nők is szavazhassanak a püspöki szinóduson. Ezt megelőzően csak megfigyelőként vehettek részt.
A pápa ekkor hangsúlyozta, hogy az egyháznak mindenki számára nyitottnak kell lennie, beleértve a meleg közösségek tagjait is.
„Az egyház papjainak anyai türelemmel és szeretettel kell ott lenniük minden ember számára, beleértve azokat is, akik nem felelnek meg a szabályoknak.”
Ugyanebben az évben egy újabb mérföldkő következett: a Vatikán engedélyezte, hogy a papok áldást adjanak azonos nemű pároknak, amennyiben ez nem része a hivatalos liturgiának.
Ferenc pápasága idején számos jelentés látott napvilágot, amelyek rendszerszintű szexuális visszaéléseket és eltussolásokat tártak fel. A pápa határozottan fellépett ezek ellen, és történelmi jelentőségű lépéseket tett.
2019-ben megszüntette a titoktartást a visszaélésekkel kapcsolatos ügyekben, és minden egyházmegyének kötelezővé tette a bejelentési rendszerek kialakítását. 2021-ben pedig a katolikus egyházjog legátfogóbb reformját indította el négy évtized után.
A szabályozások felszólítanak a visszaélést elkövető papok kizárására, de kiterjednek azokra is, akik csalást követnek el vagy nőket próbálnak felszentelni.
„A katolikus egyháznak zéró toleranciával kell kezelnie a szexuális zaklatás eseteit” – jelentette ki Ferenc pápa 2022-ben a CNN portugál csatornájának adott interjúban.
A szigorítások következtében több tucat visszaéléssel vádolt klerikus mondott le vagy került börtönbe.
Ferenc pápa élete és pályafutása
Ferenc pápa, polgári nevén Jorge Mario Bergoglio, 1936. december 17-én született Buenos Airesben, olasz bevándorló családban. Vegyésztechnikusként végzett, majd a papi hivatást választotta. 1958-ban lépett be a jezsuita rendbe, ahol hosszú lelkipásztori és oktatói pályát járt be.
Több egyetemen tanított irodalmat és pszichológiát, majd teológiai tanulmányokat folytatott, és 1969-ben pappá szentelték. Ezt követően többek között teológiai kar rektora, plébános, valamint tartományfőnök volt Argentínában.
1986-ban doktorátusa befejezésére Németországba utazott, majd Cordobába került, ahol gyóntatóként szolgált. II. János Pál pápa nevezte ki először Auca címzetes püspökévé, később Buenos Aires érsekévé, végül pedig bíborossá.
A bíborosi konklávé 2013. március 13-án választotta meg pápává. Ferenc pápa lett az első latin-amerikai és a Jézus Társaságából származó első pápa a katolikus egyház történetében.
