1986-ban a 34 éves Michel Vaujour már a negyedik kísérletet tette a szökésre a párizsi Le Sante börtönből, és mind közül messze ez volt a leglátványosabb.
A férfit fegyveres rablásért 18 évre ítélték, de esze ágában sem volt letölteni a büntetését, és a felesége sem törődött bele a dologba.
Nadine, Michel felesége három hónapig repülési órákat vett. Senki sem sejtette, miért fektet be a nő egy új hobbiba, ami ráadásul meglehetősen drágának is minősült akkoriban, de minden egy jól kidolgozott terv része volt.
1986. május 26-án Michelnek sikerült feljutnia a börtön tetejére, miután hamis pisztollyal megfenyegette az őröket, és gránátnak festett nektarinokat is használt.
10:30 körül egy helikopter jelent meg a börtön fölött. A gépet természetesen Nadine vezette, és egy fegyveres férfi volt a kísérete. Leengedtek egy kötelet, és néhány próbálkozással Michel Vaujour végül sikeresen fel is mászott. Egy másik fogoly, Pierre Hernandez, aki segített feljutni a férfinak a tetőre, és akinek vele együtt kellett volna elmenekülnie, már nem volt ilyen szerencsés, őt elkapták az őrök.
A szökés során nem sütöttek el lőfegyvert. A helikopter pilótája figyelmeztetéseket kapott a forgalomirányítóktól az alacsony magasság és a repüléstilalmi zónába való berepülés miatt. Ezeket azonban mind figyelmen kívül hagyták.
Nadine Párizs déli részén, egy egyetemi campus stadionjához repült, ahol sikeresen leszállt. Néhány szemtanú megerősítette, hogy látták amint a helikopter leszállt, majd egy nő és két férfi szállt ki belőle, akik futva menekültek. Beültek egy rájuk váró autóba, és elhajtottak.
A nyomozás során a rendőrség megtalálta az ügynökséget, amelyhez a szökéshez használt helikopter tartozott. Az ügynökség illetékesei elmondták, hogy bérbe adták a gépet egy nőnek, aki érvényes pilótaengedéllyel rendelkezett, és nem szerepelt a bűnügyi nyilvántartásban.
A menekülő házaspárt végül elfogták. Michel 2003-ban szabadult, 2005-ben pedig kiadott egy könyvet, amelyben elmesélte a kalandos szökést.
