A most 42 éves Sarah Myers 37 éves volt, amikor először gyanakodni kezdett arra, hogy valami nincs rendben a szervezetével, de csak egy évvel később, 2018-ban diagnosztizálták nála a mielómát, aminek tüneteit kezdetben összetévesztették az asztmával.
A mielóma a harmadik leggyakoribb vérképzőszervi daganatos betegségnek számít, de általában későn diagnosztizálják, mivel a tünetei – többek között a hátfájás, a csontok fokozott törékenysége, a kimerültség és a visszatérő fertőzések – nem egyértelműek.
A betegek fele több mint öt hónapot vár a diagnózisra, de olyanok is vannak, akiket csak 10 hónap után diagnosztizálnak.
Sarah kezdetben légszomjat tapasztalt, és az orvosok ekkor azt mondták, asztmája van, de később tovább romlott az állapota, és miután néhány csigolyája összeomlott, 8 cm-t veszített a magasságából. Az idő előrehaladtával lyukak keletkeztek a szegycsontja, a medencéje és a lábai csontjain is.
Sarah jelenleg a harmadik kör kezelést kapja, és meg is műtötték, hogy stabilizálják a combcsontját a rák okozta károsodást követően. A nő most próbálja felhívni a figyelmet a betegségre, és mindenkit arra biztat, hogy ha úgy érzi, valami nincs rendben, hallgasson az ösztöneire, és ne adja fel, amíg meg nem kapja a megfelelő diagnózist.
„Ismered a saját testedet, és tudod, mikor van valami baj vele. Ha úgy érzed, hogy valami nincs rendben – egy fertőzés nem javul, vagy a fájdalom már túl régóta tart -, akkor mindenképpen kérj második szakvéleményt, keress fel új szakorvosokat. Ha nem vagy elégedett a válaszokkal, nyomulj tovább előre. Légy kitartó a diagnózis megszerzésében” – tanácsolja Sarah.
Amikor végre megkapta a diagnózist és megmérték a magasságát, Sarah nagyon megdöbbent.
„Emlékszem, hogy azt gondoltam: Ez nem az én magasságom. Korábban körülbelül 173 centi voltam, most pedig látványosan alacsonyabb vagyok. Próbálok sztoikusan viszonyulni a betegségemhez, de van, amikor nagyon nehéz. Sokáig nem diagnosztizáltak. Ha hamarabb diagnosztizálták volna, a csontjaim károsodása talán nem lett volna olyan jelentős” – mondta a nő.
Bár a mielóma jelenleg gyógyíthatatlan, az esetek többségében kezeléssel jól kordában tartható. A kezelés célja a betegség megfékezése, az általa okozott szövődmények és tünetek enyhítése, valamint a betegek életének meghosszabbítása és életminőségének javítása. Egy egyszerű vérvizsgálattal a legtöbb esetben megadja a helyes diagnózist.
„A mielóma tünetei homályosak, és gyakran látszólag nem kapcsolódnak egymáshoz, vagy különböző időpontokban jelentkeznek, ezért, ha úgy gondoljuk, hogy többről van szó közönséges kimerültségnél, izomhúzódásnál vagy az öregedés általános jeleinél, és ha a tünetek nem múlnak el, érdemes második véleményt kérni. Lehet, hogy egynél több találkozóra lesz szükség ahhoz, hogy orvos összerakja a kirakós darabjait” – mondja Dr. Sophie Castell, mielóma szakértő.
