Egy 12 éves kisfiú, aki családjával az ukrajnai háború elől menekült el, Belgiumban vesztette életét, amikor az iskolabuszt, amelyen utazott, elütötte egy vonat. A megrázó történetet az édesapja mesélte el.
A 40 éves Artem Mherian elmondása szerint négy évvel ezelőtt menekültek el családjával a háború elől Ukrajnából. Kedden reggel fia, a 12 éves Arthur meghalt, miután az iskolabuszt, amelyen utazott, egy vasúti átjárónál elgázolta egy vonat. „Azért menekültünk el, hogy biztonságba helyezzük a gyerekeinket. És most… minden összeomlott” – mondta az édesapa.
Kedden reggel még vidám hangulat uralkodott a Mherian család bornemi otthonában, Antwerpen tartományban. Hosszú, napsütéses hétvégén voltak túl, a gyerekek – a 12 éves Arthur és a 6 éves Monica – iskolába készültek. De előtte még volt egy kis idejük játszani a szüleikkel, Artemmel és Kseniiával. Mindkét gyereknél autizmust állapítottak meg, ezért a szülők megszokták, hogy rengeteg figyelmet és időt szentelnek nekik.
„Vannak biztonsági kameráink otthon, és később visszanéztem a felvételeket. Mindenki nevetett és játszott. Egy csodálatos, teljesen átlagos reggel volt. Arthurra néztem, és azt gondoltam, hogy a legnehezebb időszakon már túl vagyunk, de közben azt is, hogy a legjobb dolgok még csak most következnek. Fél nyolckor felszállt – mint minden iskolai napon – a Buggenhout felé tartó iskolabuszra. Szeretett iskolába járni, bár maga a buszút kevésbé tetszett neki, mert nagyjából 40 percig tartott. Mielőtt elindult, még megölelte az édesanyját, mindig ezt csinálta. Mintha megéreztem volna valamit, én is odamentem hozzá egy pillanatra…” – mesélte a fiú édesapja.
A szülők ezután folytatták a megszokott reggeli rutint. Teljesen átlagos napnak indult, és abban a hitben voltak, hogy Arthur már rég megérkezett az iskolába. Egészen addig, amíg nem sokkal délután egy óra előtt a rendőrség be nem kopogott az ajtajukon. Kseniia egyedül volt otthon, és azonnal felhívta a férjét.
„Nem vettem fel rögtön, mert éppen egy megbeszélésen voltam. Utána írt egy üzenetet, hogy valaki van az ajtó előtt. Elindultam haza, de még akkor sem sejtettem semmit. Útközben többször visszahívtam, de akkor már nem válaszolt. Amikor befordultam az utcánkba, megláttam a rendőrautót. A feleségem sírva rohant felém. Azt kiabálta: «Arthur meghalt, Arthur meghalt!» De egyszerűen nem hittem el. Hogy történhetett volna ilyesmi? Hiszen ugyanúgy elment iskolába a busszal, mint minden nap…” – idézte fel a tragédia napját Artem.
Az édesapa a médiának nyilatkozva láthatóan nehezen tudta kifejezni magát, de igyekezett minél érthetőbben előadni a történetüket, Arthur kedvéért. Beszélt többek között arról, hogy éltek Dnyipróban, Ukrajna egyik legnagyobb városában, egészen addig, amíg 2022-ben a háború miatt menekülniük nem kellett.
„Egy videó miatt döntöttünk úgy, hogy elmenekülünk” – magyarázza. „Harkiv egyik épületéről szólt, ami nincs túl messze tőlünk. A bombák teljesen lerombolták. Az emberek egy nőt és két gyereket húztak ki a romok alól — mindannyian halottak voltak. Azonnal azt mondtam a feleségemnek: «Gyorsan összepakolunk mindent». Beültünk az autóba a gyerekekkel és azzal, amink volt, aztán elindultunk. Addig vezettünk, ameddig csak tudtunk.”
A család végül Bornemben telepedett le, és már négy éve ugyanabban a házban élnek. Időnként más ukrán menekülteket is befogadtak magukhoz. „Nemrég kezdtük végre úgy érezni, hogy szabadon élhetünk. De őszintén szólva… most már nem igazán látom az okát annak, hogy miért éljek tovább. Talán csak egyetlen ok maradt” – fogalmazott Artem, lánya, Monica felé mutatva, aki mellette ült a kanapén az interjú alatt, és egy tableteten játszott. Láthatóan még nem igazán fogja fel, mi történt. Két évvel ezelőtt nála és a bátyjánál, Arthurnál is autizmust diagnosztizáltak. Azóta mindketten speciális iskolába járnak.
Artem ezután arról is beszélt, hogy ültek a feleségével a rendőrautóban, úton a genti kórház felé. Akkor még reménykedtek.
„Nagy busz volt. Biztosan túlélte” – emlékszik vissza arra, mit gondolt akkor. „Teljes szívemből reméltem. Sőt, igazából biztos voltam benne. Aztán a rendőrök azt mondták, hogy két gyerek meghalt. Akkor már tudtam, hogy Arthur az egyikük. Hogy honnan? Nem tudom… egyszerűen megéreztem.”
A súlyos vasúti baleset kedden reggel történt Buggenhout városánál, Belgium kelet-flandriai régiójában, ahol egy iskolabuszt elgázolt egy vonat egy vasúti átjárónál. Az ütközés következtében négy ember vesztette életét. Az áldozatok között van a 49 éves sofőr, egy 27 éves kísérő, valamint két gyerek – a 12 Arthur és egy másik, 15 éves diák.
