Laura Hendricks háromgyerekes édesanya, aki Chicago környékén él, és jelenleg 46 éves. 2018-ban, 40 éves korában akut mieloid leukémiát diagnosztizáltak nála, miután a meglepő módon a gyerekei orvosa volt az, aki először észrevette, hogy valami nincs rendben vele. Laura azóta felépült, és jelenleg más túlélőknek próbál segítséget nyújtani abban, hogy feldolgozzák az érzéseiket, és visszatérjenek a mindennapi életükhöz.
Laura éppen egy londoni üzleti útról tért vissza, amikor felfedezte, hogy három gyereke, akik akkoriban 5, 4 és 2 évesek voltak, megbetegedett, ezért elvitte őket a gyermekorvoshoz. A gyerekeknek megfázásos tüneteik voltak, és az édesanya, aki kimerültnek érezte magát, azt hitte, talán ő is elkaphatta ugyanazt a betegséget, de nem aggódott emiatt különösebben.
Olvasd el ezt is: Egy anya levele felnőtt gyerekéhez, amit mindenkinek el kellene olvasnia: „Bocsáss meg, hogy már nem lehetek számodra az, aki egykor voltam”
Miközben azonban leírta a tüneteket, az orvos félbeszakította. „Szó szerint megállított a mondat közepén, és azt kérdezte, mi a baj velem, engem pedig nagyon meglepett, hogy rám koncentrál, nem pedig a gyerekekre” – magyarázta Laura. A gyermekorvos ragaszkodott hozzá, hogy a nő időpontot kérjen a saját orvosánál, és elvégezzen egy vérvizsgálatot.
A nőt aznap az édesanyja is elkísérte, és ő is ragaszkodott hozzá, hogy a lánya megfogadja az orvos tanácsát. Laura végül elment a javasolt vérvizsgálatra, és bár először megkönnyebbül, mert kapott egy e-mailt, amiben az állt, hogy az eredményei normálisak, nem sokkal később kiderült, hogy a gyermekorvosnak igaza volt, és akut mieloid leukémiát diagnosztizáltak nála.
Az első e-mail után az orvosa háromszor is megpróbálta elérni, és a hangpostáján is hagyott üzenetet, amiben közölte, hogy azonnal be kell mennie a sürgősségre. Amikor a nő visszahívta az orvost, hogy megkérdezze, mi történt, azt a választ kapta, hogy vérátömlesztésre van szüksége, mert talán vérszegénysége lehet, vagy valamilyen más probléma állhat a háttérben.
» A nő arra kéri felnőtt lányát, hogy fizesse a lakbér és a számlák felét – a lánya frappáns választ adott
» Ha igazán elégedett akarsz lenni az életben, mondj búcsút ennek a 11 viselkedésnek
» A nő talált egy üzenetet a férje zsebében a férfi temetésén, ami megváltoztatta az életét
» A híres orvos figyelmeztet: „Minden ember, akinek rossz gondolatai vannak, fizetni fog. A gyűlölet a lét rákja”
A kórházban azonban kiderült, hogy leukémiája van. Miközben úton volt a sürgősségre, kapott még néhány e-mailt, és az egyikben az állt, hogy problémát észleltek a fehérvérsejtek számában, így volt egy halvány gyanúja, hogy rákról lehet szó, de a diagnózis így is sokkolta.
Az akut mieloid leukémia a vérképzőrendszerből kiinduló daganatos betegség, és ez a leggyakoribb felnőttkori akut leukémia, aminek veszélye az életkor előrehaladtával növekszik. Akkor alakul ki, amikor a csontvelő túl sok abnormális vérsejtet termel, és a tünetei többek között a következők lehetnek: sápadt bőr, kimerültség, láz, éjszakai izzadás, vérző íny, gyakori orrvérzés, szédülés, fejfájás, gyakori fertőzések, ok nélküli fogyás, gyengeség, étvágytalanság, légszomj, gyullad nyirokcsomók, stb.
Hendricks azonnal elkezdte a kezelést, és 7 hónapig maradt a kórházban. A kórházban töltött hosszú napok alatt nagyon sokat aggódott a jövő miatt: „Átéltem mindazokat az érzéseket, amiket valószínűleg minden anya vagy szülő érezhet – a mindent átható félelmet, hogy nem lehetek a gyerekeim mellett, miközben felnőnek. Mi lesz, ha nem látom őket felnőni? Mi van, ha nem látom őket középiskolába járni és férjhez menni? Mi van, ha nem leszek itt?” – magyarázta a nő.
Az első hónapban intenzív kemoterápiát kapott a rák kezelésére, ami egyúttal az immunrendszerét is teljesen tönkretette. Amikor nagyjából megerősödött, körülbelül 7 hét után, rövid időre hazament, de újra vissza kellett térnie a kórházba, hogy folytassa a kezelést. Végül őssejt-transzplantációt kapott.
A család ugyanakkor engedélyt kért, hogy a gyerekei meglátogathassák a kórházban, és ez hatalmas motivációt és erőt adott neki. „Megvolt bennem az a mentalitás, hogy túlélő leszek. Ami igazán mélyen motivált a túlélésre, az a gyerekeim, a férjem és a családom volt. Egész életükben a gyerekeim anyja akartam lenni” – mondta Laura, aki az őssejt-transzplantáció után remisszióba került, és az elmúlt 5 évben teljesen egészséges volt.
Körülbelül 15 hónappal a diagnózis felállítása után Hendricks úgy érezte, hogy túl van a nehezén, és kezdte visszanyerni az erejét is. De csak ekkor nézett igazán szembe az átélt traumával, amiben a férje, Brock is rengeteget segített neki.
„Igazából ő volt az első, aki elkezdte felismerni azokat a változásokat, amelyeket látott bennem, és elkezdünk közösen dolgozni ezen” – mondta Hendricks, aki többek között a túlélők bűntudatával is szembesült.
A nő ugyanakkor azon is elgondolkodott, hogy segíthetne más túlélőknek, akik esetleg nem rendelkeznek mindazokkal a kiváltságokkal, amik számára megkönnyítették a helyzetet, például a terápiához és a gyermekgondozáshoz való hozzáféréssel, és a férjével közösen megalapította a Luminaries nevű szervezetet, amely öngondoskodási készletekkel támogatja a rák túlélőit.
Laura szerint például gyakori, hogy a rákbetegek messze laknak attól a helytől, ahol a kezelésüket kapták, így amikor hazakerülnek, nem kapnak több orvosi támogatást. Az általa alapított szervezet olyan öngondoskodási készleteket biztosít a rák túlélőinek, amik segíthetnek, hogy egészségesebb szokásokat alakítsanak ki, és könnyebben vágjanak neki életük következő szakaszának.
„Minden nap hálás vagyok azért a lehetőségért, hogy még mindig itt lehetek, hogy anya, nővér, feleség, barát lehetek. Tudom, milyen nehéz volt a túlélési utam mindazokkal az előnyökkel, amikkel rendelkeztem. Azt szeretném, ha mások számára is megkönnyíthetném a túlélést” – mondta Laura.
