Közép-Európában a legismertebb karácsonyi szokás a gyertyákkal, almával és sok mással feldíszített fenyőfa. Illata betölti a családi otthonokat, fénye bevilágítja a tél korai sötétjét. A templomok is fenyődíszt öltenek. Annyira hozzátartozik karácsony ünnepléséhez, hogy legalább egy fenyőágat helyez vázába az is, aki nem teheti, hogy egy egész fát vegyen.
Pedig nem túl régi szokás a karácsonyfa-állítás, és nem is általános a világban. Érthető, hisz déli tájakon igen nehéz és drága volna fenyőfák tömeges beszerzése. Ezért például Olaszországban karácsonyfát nem, csak jászlat, Betlehemet helyeznek otthonaikba a katolikus családok. Mióta azonban lengyel a pápa, minden évben valamelyik közép-európai ország gondoskodik a Szent Péter téren felállítandó óriásfenyőről, a Szentatya karácsonyfájáról.
Már minden szomszédunk megelőzött minket, idén Horvátország szállította december elején a fát. Jövőre talán magyarországi lesz ez a fa, ha idejében, már most jelentkeznek az illetékesek. Ha nincsenek is nagy hegyeink, azért a Bükkben vagy akár a Mátrában ki lehet választani egy szép nagy fenyőt, és – ahogy szokás – magas egyházi és állami kísérettel a Szent Péter térre lehet szállítani.
Mit is jelent a karácsonyfa? Minden vallásban az élet jelképe a fa. Az örökzöld fenyőfa, a gyertyák és az almák, vagy az azokat helyettesítő piros és más gömbök sokféle módon értelmezhetők. A zöld szín a remény jele. Nemcsak a tél után bekövetkező új tavasz reményét fejezi ki, hanem még inkább a Krisztus által hozott új életet. Az almák és a gömbök a bűnbeesés bibliai történetét idézik, az édenkert fáját jelképezik, melyről az ősszülők ettek. Jézus születése azonban az első fontos lépés a bűntől való szabadulás felé. Ezért égnek a gyertyák, Krisztus világosságát, a hit fényét kifejezve. A karácsonyfa alá mi is jászolt, Betlehemet állítunk. Ennek készítése adventi estéken nagyszerű családi foglalkozás lehet, a várakozás örömteli feszültségében.
Mióta szokás Közép-Európában karácsonyfát állítani? A XVIII. században kezdett ez meghonosodni először jómódú német evangélikus keresztény családok körében. Ők nem ismerték a betlehemállítás szokását. Katolikus országokban azonban csak a XIX. század vége felé vált egyre népszerűbbé. Mindenesetre az 1870-71-es német-francia háború idején a katonák által állított karácsonyfát még „igazi német szokásként” csodálták.
Manapság fenyőfák milliói kelnek útra, hogy karácsony fényét, melegét, illatát vigyék el minden rendű és rangú család otthonába.
Bévé
