A tudósok évek óta értetlenül állnak a rejtély előtt, hogy a nőstény polipok miért pusztítják el önmagukat a párzás után. Mint kiderült, mindennek egy apró szerv az oka.
A természet tele van érdekesebbnél érdekesebb élőlényekkel, és a polipok kétségkívül a legizgalmasabbak és legintelligensebbek közé tartoznak – különleges szokásaikat, viselkedésüket, valamint intelligenciájukat rengeteg kutatás vizsgálta.
A közönséges polip (Octopus vulgaris) például az álcázás igazi mestere, a tintahalhoz hasonlóan képes megváltoztatni a színét, ha pedig veszélyt érez, kiüríti tintazacskóját és elmenekül.
A polipok egy másik furcsa tulajdonsága, ami már hosszú ideje foglalkoztatja a kutatókat, hogy a nőstények közvetlenül szaporodás után kifejezetten önpusztítóvá válnak.
Elhanyagolják magukat, nem esznek, sőt, gyakran öncsonkításba kezdenek, letépik a bőrüket, vagy a csápjaik végét harapdálják, és hamarosan el is pusztulnak. Nem sokkal később pedig a hímek is hasonló sorsra jutnak.
A kutatók már évtizedek óta felfigyeltek erre az önmegsemmisítő viselkedésre, de csak 2022 júniusában azonosították a hátterében álló okot, és az eredményeket a Current Biology című folyóiratban tették közzé.
A kutatók 1944-ben felvetették, hogy a párzás egy molekuláris „önmegsemmisítő mechanizmust” indít el ezekben a puhatestűekben, ezt a hipotézist azonban a közelmúltig nem sikerült alátámasztani.
Egy kutatócsoport, amelyet Z. Yan Wang, a Washingtoni Egyetem pszichológia és biológia professzora vezetett, végül megtalálta a lehetséges okot. Tanulmányukban a nőstény polipokban a párzás után változásokat észleltek a koleszterin anyagcserével és a hormontermeléssel kapcsolatos különböző biokémiai útvonalakban.
„Tudjuk, hogy a koleszterin fontos a táplálkozás szempontjából, és a szervezet különböző jelzőrendszerein belül is. A sejtmembránok rugalmasságától kezdve a stresszhormonok termeléséig mindenben részt vesz, de nagy meglepetés volt, hogy ebben az életciklusbeli folyamatban is szerepet játszik” – mondta Dr. Wang.
A kutatók azt is megállapították, hogy a koleszterin előanyagainak magasabb szintje önkárosító viselkedéshez vezethet, ráadásul nemcsak a polipoknál, hanem meglepő módon az embereknél is.
Egy 1977-es tanulmány megállapította, hogy a fejlábúaknál az úgynevezett látómirigy (optic gland) szerepet játszik ebben a folyamatban. Ez a szerv hasonló az emberek agyalapi mirigyéhez, és a polipok szemei között helyezkedik el – a szexuális fejlődéshez és öregedéshez kapcsolódik.
A tudósok azt is megfigyelték, hogy ha eltávolítják ezt a szervet a nőstény polipokból, hónapokkal tovább élhetnek, miután lerakták a tojásaikat.
Wang és csapata szintén tanulmányozta a látómirigy által termelt molekulákat, és megállapították, hogy az párzás után több nemi hormont, inzulinszerű hormont és koleszterin előanyagot választott ki. Mindhárom molekula végső soron hozzájárulhat a halált kiváltó önpusztító viselkedéshez.
Wang és kollégái azt tervezik, hogy tovább vizsgálják ezt a lenyűgöző biokémiai folyamatot, hogy még több részletre derítsenek fényt.
