Pu Ji 1906-ban született és mindössze 2 éves és 10 hónapos volt, amikor császárrá koronázták. Uralkodása mindezek ellenére nagyon rövidre sikerült.
1912-ben Pu Ji császárt arra kényszerítették, hogy lemondjon a trónról, és ez jelentette tulajdonképpen a kínai, közel 2000 éves múltra visszatekintő császári korszak végét.
Pu Ji 1906. februárjában, Pekingben született, Zaifeng herceg legidősebb fiaként. Zaifeng a trónról letaszított Kuang-hszu testvére volt, és miután 1908-ban mind a törvényes császár, mind a hatalmat kézben tartó özvegy Ce-Hszi császárné meghalt, a trón a hercegi ágra szállt. Pu Ji örökölte a főhatalmat, aki akkor 2 éves volt, és akit 1908. decemberében be is iktattak.
A gyermek uralkodó regnálása azonban nem tartott sokáig, ugyanis az 1911. októberében kirobbanó kínai forradalom megingatta trónját. Pu Ji 1912. februárjában lemondott trónjáról, és ezzel a Mandzsu-dinasztia – és a császárság – kora örökre véget ért.
A fiatal uralkodó a trónfosztás után még évekig a Tiltott Városban – a kínai császárok hagyományos lakhelyén – élt, miközben a köztársaság kormánya úgy bánt vele, mint egy idegen uralkodóval: a gyermek évjáradékot kapott az államtól, amiből még mindig királyi módon élhetett. Alattvalói kegyeiért esedeztek, és a fiú először 7 éves korában találkozott hozzá hasonló gyerekekkel. Édesanyja számára nem engedélyezték, hogy beleszóljon gyereke nevelésébe, ezért aztán mérhetetlen fájdalmában ópium túladagolásban halt meg, amikor Pu Ji 13 éves volt.
Házassága és az újbóli trónra lépése
16 évesen, Pu Ji-t arra kényszerítették, hogy feleséget válasszon magának, természetesen a már előre kiválogatott menyasszonyjelöltek közül. Pu Ji választása a 17 éves Wan Jung-ra esett.
19 éves volt, amikor a kínai belpolitikai zavargások hatására Japánba menekült. Pu Ji 1931-ben került ismét uralkodói pozícióba, amikor a japánok az általuk meghódított Mandzsukuo bábállam császárának kiáltották ki.
Pu Ji második császársága a valóságban inkább házi őrizet volt, mivel a háborús évek alatt soha nem szólhatott bele a bábállam irányításába, a magánéletben pedig számos megaláztatást kellett elviselnie a Mandzsukuót gyarmatosító Kvantung-hadsereg vezetőitől. A koronázás dacára a hódítók szinte a legapróbb ügyekben is ellenőrizték, és terrorizálták őt, miközben úton-útfélen kinyilvánították alsóbbrendűségét Hirohito japán császárral (ur. 1926-1989) szemben. Pu Ji uralkodása 1945. augusztusáig, a Kvantung-hadsereg összeomlásáig tartott. Ekkor a Kínából visszavonuló japánok megkísérelték a szigetországba szállítani az uralkodót, de a Vörös Hadsereg augusztus 16-án foglyul ejtette őt.
Pu Ji 5 évet töltött Szibériában, majd 1950-ben átadták a kínai kommunisták kezére. Ekkor azt gondolta, hogy minden bizonnyal kivégzik, de nem így történt. Családtagjaival együtt egy börtönbe szállították, ahol ő lett a 981. számú fogoly. Feladata a börtön kertjének rendben tartása volt.
Az utolsó kínai császár átváltozása kommunistává
A börtönben eltöltött 9 év után a rendszer nagyjai úgy vélték, hogy Pu Ji-t sikerült annyira “átnevelniük”, hogy igazi kommunistaként szabadon engedhetik. 1959-ben Mao Zedong kegyelméből szabadult a börtönből, és Pekingbe mehetett, ahol egyszerű emberként élte a mindennapjait a húgával együtt.
Később, egy a kormány által fizetett hotel szobában szállásolták el, és munkát is kapott, kertész lett a helyi botanikus kertben.
1962-ben házasságot kötött Li Shuxian-nal, aki asszisztensként dolgozott a pekingi kórházban.
Pu Ji 1967-ben halt meg, 61 éves korában, veserákban.
