Ha nem szeretnél lemaradni tartalmainkról, akkor lépj be a Twice.hu exkluzív Facebook csoportjába!

1986 áprilisában, az Észak-Ukrajnában található Csernobilban, világrengető esemény történt: minden idők legsúlyosabb atomkatasztrófája következett be, melynek mai napig érezhető a hatása a Föld minden pontján. Az atomerőmű négy reaktora közül az egyik felrobbant – sokáig azt hitték, a felszabadult gőz miatt. Most azonban egy új elmélet cáfol rá az eddigiekre.

Egyik esemény a másikat követte 1986 április 26-nak reggelén. A folyamatot pedig nem lehetett megállítani, a bomba robbant. A szakemberek teszteket végeztek a reaktorban, alacsony energiaszinten, és instabilnak bizonyult. De senki sem rendelt el biztonsági óvintézkedéseket – állítja a Science Alert. Az erőmű kutatói azon dolgoztak, hogy megállapítsák, a felszabaduló energia gőzzé alakítja-e a hűtővizet, illetve fordítva: maga a gőz szabadíthat-e fel energiát. A kísérlet nem vezetett jóra, holott a reaktor önszabályzó rendszere is közbelépett, és növekedő energiaszintet jelzett.

Csak részben ismert okokból, valaki elrendelte az erőmű sürgősségi leállítását. Ezzel azonban még többet ártott az amúgy is sérült rendszernek: a grafitrudak, melyeket ilyenkor biztonsági okokból behelyezni szoktak, még több vizet szállítottak a hűtőkbe, amitől még több gőz keletkezett. Az így felugró nyomás és a megnövekedett hő pedig szétdurrantotta a csöveket, melyek üzemanyagot szállítottak. Ezzel magyarázzák az első robbanást.

A reaktor tetőzete a levegőbe repült, és nagy mennyiségű radioaktív anyag került az atmoszférába. A második robbanás alig pár másodperccel később következett be – ez az az elmélet, melyet máig elfogadhatónak tartottak.

Most azonban Lars-Erik De Geer, fizikus-kutató és csapata rácáfol az eddig elhangzottakra, és azt állítja, már az első robbanás is nukleáris eredetű volt. Amennyiben a svéd kutatócsoportnak igaza van, a felfedezéseik minden eddig ismert adatot felülírnának, és az elv, mely szerint kizárt egy ilyen jellegű atomrobbanás egy erőműben, soha többé nem állná meg a helyét.

Ha a Stockholmi Egyetem kutatóinak igaza van, a nukleáris szennyezés mélyebbre hatolt volna az atmoszférában. De miből is gondolják, hogy valós, amit állítanak? Egyrészt abból, hogy a robbanás során megolvadt egy két méter vastagságú acéllemez, közvetlenül a reaktor magja alatt. Másrészt pedig, egy halász-szemtanú állítása szerint, a katasztrófa pillanatában kék fény áradt a reaktorból, ami ugyancsak atomrobbanásra utal.

Az elméletük egybevág a korábban felmerült, ám később elvetett feltevésekkel, melyek szerint a grafit reakcióba lépett a maggal, és ez vezetett az első robbanáshoz.

Bár egyre több kutatás kapcsolódik a témához, és ahogy telnek az évek, egyre több logikus magyarázat üti fel a fejét a csernobili katasztrófa körül, talán sosem tudjuk meg, mi is történt valójában, mint ahogyan arra sem lesz pontos rálátásunk, konkrétan mely hibák sorozata vezetett el az emberiség történelmének legsúlyosabb atomrobbanásához.


Ha nem szeretnél lemaradni tartalmainkról, akkor lépj be a Twice.hu exkluzív Facebook csoportjába!