A japán szülők már egész kiskoruktól fogva úgy nevelik gyerekeiket, hogy azok képesek legyen önálló döntéseket hozni, és megtanítják arra, hogy hogyan vállaljanak minden tettükért felelősséget.
Számunkra furának tűnhet, de ott már a 6 éves gyerekek magukra mennek iskolába, még az olyan nagyobb városokban is, mint Tokió. Egyedül utaznak a közlekedési eszközökön, egyedül kelnek át az átjárón, és egyedül cipelik a nehéz iskolatáskát.
Nézzünk csak szét városunkban a déli órában hány szülő tolong csemetéjére várva egy elemi iskola előtt. Amint a gyerek kifordul a kapun, a szülő elveszi a táskáját, kézenfogja, és egészen hazáig vezeti. Szó szerint vezeti, mert ebben a helyzetben a gyereknek semmilyen felelősséget nem kell vállalnia, a szülő arra is figyelmezteti, hogy zöldre váltott a jelzőlámpa.
Ezzel ellentétben a japán gyerekek már 6 éves korukban teljesen önállóak. Egy kulturális antropológus, Dwayne Dxon szerint ez azért is hasznos, mert a gyerekek megtanulnak bízni a társadalomban. Ha szükségük van segítségre, akkor bizalommal fordulnak a körülöttük levőkhöz, akár az utcán is. Japánban nagyon alacsony a bűnözési ráta, ezért is engedik nyugodtan magukra közlekedni a gyerekeket. Egy televíziós show keretén belül rejtett kamerás felvételt készítettek egy 2, és egy 3 éves japán gyerekről, akik egyedül mentek bevásárolni.
Az alábbi felvételen ezt a jelenetet láthatjuk.
https://www.youtube.com/watch?v=e5k5XTZy0rA
A japán iskolások evés után el is mosogatnak, és fel is takarítanak maguk után. Ezzel nem csak a felelősségérzetük, de az öntudatuk is növekszik, ezenkívül pedig megtanulják azt is, hogy a közösségbe vetett hit nagyon fontos szerepet játszik a minőségi élet szempontjából.
