A geopolitikai feszültségek árnyékában Lengyelország minden eddiginél ambiciózusabb katonai programot jelentett be. Varsó nemcsak az amerikai katonai jelenlét megerősítését tartja stratégiai célnak, hanem azt is, hogy néhány éven belül Európa legnagyobb hadseregét építse fel.
A lengyel védelmi miniszter, Wladyslaw Kosiniak-Kamysz szerdán egy védelmi konferencián beszélt arról, hogy országa történelmi léptékű katonai bővítésre készül. A politikus szerint Lengyelország célja, hogy 2030-ra félmilliós hadsereggel rendelkezzen, amelyben 300 ezer hivatásos katona és 200 ezer magas készültségű tartalékos teljesítene szolgálatot.
A miniszter egyértelművé tette: Varsó szerint Európa biztonsága elképzelhetetlen amerikai katonai jelenlét nélkül.
„Amerikai csapatok nélkül nincs biztonságos Európa” – fogalmazott Kosiniak-Kamysz.
A lengyel kormány régóta dolgozik azon, hogy még több amerikai katona állomásozzon az országban. A miniszter szerint erre most már teljes mértékben felkészültek. Kijelentése különösen annak fényében kapott nagy figyelmet, hogy a Pentagon néhány nappal korábban bejelentette: mintegy ötezer katonát von ki németországi bázisairól, köztük Ramsteinből és Grafenwöhrből.
Varsó közben egyre erősebben építi saját katonai kapacitásait is. A jelenlegi lengyel haderő már most az egyik leggyorsabban fejlődő Európában, de a most ismertetett terv messze túlmutat a korábbi vállalásokon. A hivatalos nemzetvédelmi törvény eddig 250 ezer hivatásos katona és 50 ezer félkatonai erő létrehozását írta elő, az új célkitűzés azonban ennek csaknem a duplája.
A miniszter szerint a kontinens olyan korszakba lépett, amelyet már nem lehet békeidőként kezelni.
„Háború előtti időkben élünk, új biztonsági architektúrát építünk” – jelentette ki.
A lengyel vezetés emiatt sürgeti a katonai kiadások további növelését is. Kosiniak-Kamysz úgy véli, a NATO-tagállamoknak a jelenlegi célkitűzéseknél jóval többet kellene fordítaniuk védelemre.
„Sürgősen el kell érnünk, hogy a kiadások az évtized végére elérjék a GDP 5%-át, mert ha később tesszük meg, akkor már túl késő lehet” – mondta.
Lengyelország már most is rekordösszegeket költ hadseregére. Kormányzati adatok szerint 2025-ben a GDP 4,7 százalékát fordítják védelemre, ami közel 50 milliárd eurós katonai költségvetést jelent. Ez a NATO-tagállamok között az egyik legmagasabb arány, ráadásul negyven százalékkal haladja meg az előző évit.
Varsó emellett szeretné elérni azt is, hogy az amerikai Patriot rakétarendszerek gyártása részben Európába kerüljön át. A lengyel védelmi miniszter szerint országa „kiemelt érdeklődést” mutat a projekt iránt.
A konferencián szóba került az úgynevezett „NATO 3.0” koncepció is, amelyet Washington támogat. Az elképzelés lényege, hogy a szövetségen belül újraszabnák a katonai és stratégiai feladatokat az Egyesült Államok és az európai tagállamok között.
A terv azonban több nemzetközi szakértő szerint veszélyes megosztottsághoz vezethet a NATO-n belül. Kritikusai attól tartanak, hogy a modell „többsebességű szövetséget” hozna létre, amelyben egyes országok nagyobb hozzáférést kapnának stratégiai információkhoz, nukleáris technológiákhoz és kulcsfontosságú katonai rendszerekhez.
Kosiniak-Kamysz ezt visszautasította.
„Nem különböző sebességű szövetségről van szó, hanem azoknak a szövetségeseknek az elismeréséről, akik – akárcsak Lengyelország – máris jelentős összegeket fektetnek be saját védelmükbe” – hangsúlyozta a lengyel miniszter.
