Egy hagyományos családi ház helyett egy egykori katonai bunker mellett döntöttek. Ruben Romero, felesége és négy gyermekük 2020 óta egy hidegháborús atomóvóhelyen él, amelyet 300 ezer dollárért vásároltak meg. Az egykor stratégiai célokat szolgáló létesítmény mára különleges otthonná alakult, miközben megőrizte eredeti, rendkívül masszív szerkezetét – írja a Blic.
A család új otthona közel 557 négyzetméteres alapterületű. Az épületet még a hidegháború idején alakították ki úgy, hogy egy esetleges nukleáris robbanásnak is ellenálljon. Azok a helyiségek, amelyek egykor kommunikációs berendezéseknek adtak helyet, ma hálószobaként, nappaliként és konyhaként szolgálnak.
A döntés mögött praktikus okok is álltak. Ruben Romero marketinggel és weboldal-fejlesztéssel foglalkozik, teljes egészében online dolgozik, így számára elegendő volt a stabil internetkapcsolat. Olyan ingatlant kerestek, amely tágas, biztonságos és a méretéhez képest kedvező áron megvásárolható.
Egy elfeledett katonai hálózat része volt
A bunker egy közel száz létesítményből álló kommunikációs rendszer része, amelyet az 1960-as években az amerikai kormány és az AT&T együttműködésében építettek ki.
A hálózat feladata az volt, hogy egy nukleáris konfliktus esetén is biztosítsa az ország kommunikációs rendszerének működését.
A hidegháború lezárása után ezeknek az objektumoknak a többsége használaton kívül maradt. Ruben Romero egy eladásra kínált bunkert talált, amelyet végül 300 ezer dollárért vásárolt meg.
Közel 60 centiméter vastag falak védik az épületet
A bunker egyik legkülönlegesebb része maga a szerkezet. A vasbeton falak mintegy 60 centiméter vastagok, amelyeket acélmerevítésekkel erősítettek meg.
A bejáratot két hatalmas páncélozott ajtó védi: az egyik 1360 kilogrammot, a másik 900 kilogrammot nyom. Az épületből egy külön vészkijárat is vezet a felszínre.
Ezeket az elemeket eredetileg a stratégiai kommunikációs központ védelmére tervezték, ma pedig a család biztonságát szolgálják.
A föld alatti életnek megvannak a maga kihívásai
Bár a bunker mérete és kialakítása kényelmes lakhatást tesz lehetővé, a föld alatti élet speciális problémákat is felvet.
A legnagyobb kihívást nem a természetes fény hiánya jelenti, hanem a levegő minősége. Az ilyen építményekben felhalmozódhat a radon, a metán vagy a szén-dioxid, ezért folyamatos ellenőrzésre és korszerű szellőztető rendszerre van szükség.
A család jelenleg is dolgozik a bunker korszerűsítésén, amelynek egyik legfontosabb eleme a modern légtechnikai rendszer kiépítése. A felújítás még nem ért véget, így egyelőre nem tudni, mikor készül el teljesen az egykori katonai létesítmény.
A mindennapjaikat is megmutatják
Ruben Romero és felesége rendszeresen oszt meg fényképeket és videókat a közösségi médiában arról, hogyan alakították át a hidegháborús bunkert élhető családi otthonná.
A felvételeken jól látható, hogyan vált a korábban katonai célokat szolgáló épület modern lakótérré, amelyben hatan élnek együtt.
Egyre többen választanak hasonló ingatlanokat
Az Egyesült Államokban már nem számít teljesen egyedinek ez a megoldás. Egyre több ember vásárol elhagyott bunkereket, rakétasilókat vagy más leszerelt katonai létesítményeket, amelyeket lakóingatlanná alakítanak át.
A különleges épületek iránti érdeklődést az alacsonyabb vételár, a rendkívül masszív szerkezet és az egyedi kialakítás is növeli. Mivel ezeket az objektumokat hosszú élettartamra tervezték, sokan úgy tekintenek rájuk, mint olyan épületekre, amelyek új funkciót kaphatnak, miközben megőrzik a hidegháború egyik különleges örökségét.
