Josie Hull és Teresa Cajas nemrég ünnepelték a 21. születésnapjukat, és a szétválasztásuk 20. évfordulóját.
A 2001 júliusában született ikrek most már 21 évesek, annak ellenére, hogy annak idején senki nem hitte volna, hogy elérhetik ezt a mérföldkövet. Josie és Teresa a fejüknél nőttek össze, ami 2 és fél millió esetből csak egyszer fordul elő. A lányok 2002-ben egy kis guatemalai faluból utaztak az Egyesült Államokba, ahol a Kaliforniai Egyetemen (UCLA) választották szét őket.
„Josie és Teresa vérellátása közös volt, mert az agyuknál voltak összekapcsolva. Az agyszövetet kellett szétválasztani” – mondta Dr. Mark Urata, száj- és plasztikai sebész, aki a műtétet végző csapat tagja volt.
A beavatkozás 24 órán át tartott, és bár sikerült elválasztani a nővéreket, több komplikáció is fellépett. A műtét következtében Cajas maradandó agykárosodást szenvedett, Hull pedig gyakran rohamokat kapott, és fertőzések is kialakultak nála.
Miután visszatértek Guatemalába, mindketten életveszélyes fertőzést kaptak. Teresának hamarosan éjjel-nappal ápolásra volt szüksége Los Angelesben, miközben Josie görcsrohamokkal és egyéb egészségügyi szövődményekkel küzdött.

Miután rájöttek, hogy nem tudnak megfelelően gondoskodni a lányaikról, a szülők meghozták a nehéz döntést, hogy örökbe adják őket a két amerikai családnak, akik vendégül látták őket. Josie-t Jenny Hull, Teresát pedig Werner és Florie Cajas fogadta örökbe.
A lányok ma már külön családokban élnek, de még mindig közel állnak egymáshoz, és minden fontos mérföldkövet együtt ünnepelnek meg – így például a tizedik, tizenötödik és most a huszonegyedik születésnapjukat is.
„Magánéletem és szakmai életem egyik legnagyobb öröme volt nézni, ahogy önállóan nevelkednek és nagyszerűen boldogulnak” – mondta Urata.
A nővérek 2020-ban fejezték be a középiskolát, és most is szoros kötelék fűzi őket egymáshoz. „Amint meglátják egymást, mindig felragyog az arcuk” – mondta Teresa bátyja az ikrek közötti szoros kapcsolatról.
„Mindketten pontosan tudják, min ment keresztül a másik, és abban a pillanatban, amikor Teresa meghallja Josie hangját, széles mosoly jelenik meg az arcán” – tette hozzá. „Imádom őt” – mondta Josie a nővéréről. „Nem tud járni vagy beszélni, de én megértem őt, és ő is megért engem. A szemünkkel kommunikálunk.”
