Évtizedeken át következetesen óvta a magánéletét, most azonban kivételt tett: Koncz Zsuzsa az Én és a pénz című podcastban nyíltan beszélt arról, milyen anyagi helyzetben van ma. A beszélgetés során nemcsak a nyugdíjáról, hanem gyerekkoráról és értékrendjéről is őszintén mesélt.
A műsorban M. Kiss Csaba arra volt kíváncsi, hogy az énekesnő nyugdíja hasonlóan alacsony-e, mint sok más hazai előadóé. Példaként Nagy Feró nevét említette, aki korábban arról beszélt, hogy mindössze havi 70–90 ezer forintból kénytelen gazdálkodni.
A kérdésre, hogy a nyugdíja meghaladja-e a százezer forintot, Koncz Zsuzsa egyértelmű választ adott: „Á, dehogy!”
Amikor pedig arról kérdezték, hogy meg lehetne-e élni ebből az összegből, nem hagyott kétséget: „Nem lehet, dehogy lehet. Az Isten kísértése lenne.”
Az énekesnő hangsúlyozta, hogy különösen szerencsésnek tartja magát azért, mert a mai napig felléphet. Számára azonban a koncertezés nem elsősorban anyagi kérdés.
A színpadon való jelenlét számára inkább lehetőség arra, hogy dalain keresztül olyan gondolatokat közvetítsen, amelyekre a közönségnek valóban szüksége van.
A beszélgetés során Koncz Zsuzsa gyerekkoráról is beszélt, amely jelentősen formálta a pénzhez való viszonyát. Mint mondta, abba a generációba tartozik, amely beleszületett a szegénységbe.
Még azután is, hogy országos ismertséget szerzett a Ki mit tud? révén, csak később költöztek olyan lakásba, ahol már fürdőszoba is volt.
Gyermekkorát „kalandosnak” nevezte: szülei a háború utáni nehéz időkben nem tudtak róla gondoskodni, így nagymamája nevelte fel Pesterzsébeten, egy szerény udvari házban. A családot tragédiák is érték – nagypapája egy véletlen fegyverelsülés következtében vesztette életét.
Mindezek ellenére úgy emlékszik vissza, hogy boldog gyerek volt, és az anyagi körülmények nem határozták meg az örömét.
A podcastban szóba került az is, mit kezdene egy esetleges lottóötössel. Koncz Zsuzsa válasza nem hagyott kétséget arról, mi fontos számára:
„Orvosi ellátásra, tanításra. Szerintem a képzésnél semmi sem fontosabb, és az nagyon csökkentette a helyi illetőségű uralkodóosztálynak a tekintélyét a szememben, mikor a tanulmányi időt, a tankötelezettségi kort leszállította. Ha valamit, ezt nem szabad csinálni. Egy ország jövője az oktatáson múlik. Mindenesetre a lottónyereményből kiegészíteném a nyugdíjamat” – fogalmazott.
