Miután Nádas György nemrég arról beszélt, hogy két fia megszakította vele a kapcsolatot édesanyja halála után, idősebb fia, Zoltán a Blikknek mondta el saját álláspontját. Több súlyos állítást is megfogalmazott édesapjával kapcsolatban, amelyek szerinte a családi viszony végleges megromlásához vezettek.
Korábban Nádas György úgy nyilatkozott, hogy édesanyja halála után, az örökség körül kialakult viták következtében szakadt meg a kapcsolata fiaival. Elmondása szerint gyermekei úgy ítélték meg, hogy a teljes hagyaték őket illeti, és emiatt hidegültek el egymástól. Fia szerint azonban ez nem így történt.
Zoltán szerint a nagymama végakarata nem teljesült
Zoltán azt állítja, hogy nagymamája még életében rendelkezett vagyonáról, és azt szerette volna, hogy bankszámláján lévő pénzét két unokája örökölje.
„A nagymamámmal nagyon szoros kapcsolatot ápoltunk, és ő is pontosan tisztában volt azzal, hogy a fia hedonista életet él, minden pénzét eltapsolja. Éppen ezért úgy rendelkezett, hogy a halála után ne vesszen el a vagyona, és mindenki részesülhessen az utána maradt javakból.”
Elmondása szerint nagymamájának volt egy Angliában élő, tehetős élettársa, aki hosszú éveken keresztül jelentős összegekkel támogatta őt.
A bankszámláról eltűnt pénzről is beszélt
Zoltán szerint a családi konfliktusok akkor mélyültek el, amikor nagymamájánál három évvel a halála előtt demenciát diagnosztizáltak.
Állítása szerint ezt követően Nádas György intézte a bevásárlásokat, és egy alkalommal nála maradt a bankkártya.
„Egyik alkalommal azonban nála maradt a bankkártyája, és ezt követően bizonyíthatóan jelentős összegeket emelt le a számláról.”
Elmondása szerint a rendelkezésükre álló bankszámlakivonatok alapján a nagymama halála előtt négy hónappal még 7 millió 400 ezer forint volt a számlán, ugyanakkor később jelentős összegek tűntek el.
„Azt viszont bizonyítani tudjuk a rendelkezésünkre bocsátott kivonatokból, hogy nagymamám halála után is jelentős összegek tűntek el a számláról. Ugyanabból a bankautomatából napi szinten 150 ezer forintokat vettek fel, ami pedig a legmegdöbbentőbb, hogy a nagymamám halálának másnapján a kártyával egy bowlingpályán is fizettek. Mire én és a testvérem fel akartuk venni azt az összeget, amely jogosan megilletett volna minket, csak úgy 70 ezer forint körüli összeg maradt a számlán.”
Ügyvédhez fordultak az örökség miatt
Zoltán szerint testvérével jogi segítséget kértek az ügy rendezéséhez, és állítása szerint csak többszöri ügyvédi felszólítás után kapták meg azt az összeget, amely véleményük szerint őket illette.
A családi vita a nagymama lakása miatt is tovább mélyült.
„Az volt a megegyezés, hogy a testvérem és a családja odaköltözik, hitelt vesznek fel, és abból engem, valamint apámat is kifizetnek. Ezzel mindenki egyetértett, a nagymamám halála után azonban ebből sem lett semmi. Apám az ingatlant teljesen kisajátította, sőt még azt sem engedte meg, hogy bemenjünk a nagymamám lakásába, és jelképesen elbúcsúzzunk attól az otthontól, ami nekem különösen fájó, hiszen hosszú éveken át ott éltem vele.”
Már a vezetéknevét is megváltoztatta
Zoltán azt mondta, ma már nem lát esélyt arra, hogy helyreálljon a kapcsolata édesapjával. Olyannyira lezártnak tekinti ezt az időszakot, hogy vezetéknevét is megváltoztatta.
„Én a Kanári-szigeteken élek, és szerencsére elmondhatom, hogy sikerült egy stabil egzisztenciát felépítenem, ezért szeretném hangsúlyozni, hogy itt nem a pénzről van szó. Egyszerűen emberileg tartom felháborítónak azt, amit apám tett. Olyannyira, hogy már a nevét sem akarom viselni, ezért felvettem a feleségem vezetéknevét.”
Hozzátette, hogy döntése nem az anyagiakról szól, hanem a múltban történtek következménye, és a saját gyerekét pontosan ettől szeretné megvédeni.
„Sajnos gyerekkorunkban is rengeteg dolgot követett el ellenünk, amelyekbe most nem szeretnék mélyebben belemenni, de fogalmazzunk úgy, hogy nem volt mintaapa. Ez pedig az utolsó csepp volt a pohárban. Ugyanakkor nincs letiltva, megvan a telefonszámom, bármikor felhívhatna, mégsem teszi. Az pedig, hogy nem láthatja az unokáját, tudatos döntés volt a részemről, mert nem szeretném, ha a gyermekemnek is ugyanazokat a dolgokat kellene átélnie, amelyeket nekem kellett gyerekként.”
