Rubint Réka méltán lehet büszke a gyerekeire, hiszen legnagyobb gyerekei, Norbika és Lara nemrég bebizonyították, hogy megfelelő nevelést kaptak szüleiktől, mindketten derekasan helyt álltak a ringben, sőt Lara meg is nyerte a Sztárbox döntőjét. Az édesanya most a Twice-nak adott interjújában beszélt az anyaság örömeiről és kihívásairől, és arról, hogyan támogatja gyermekeit az álmaik megvalósításában.
Mit érez egy anya, amikor a lánya a ringben van és osztja, meg kapja a pofonokat?
„Nagyon vegyes érzések voltak bennem, hiszen az egész életünk arról szól, hogy a gyerekeinket megóvjuk mindentől, ami az életben fájdalmat okozhat nekik, és egy pofon fájdalommal jár, de közben óriási büszkeség van bennem.
A legnehezebb egy anyának hagyni, hogy a gyereke azt csinálja, amit szeret és abban segíteni őt, hogy abban kiteljesedjen. Az én elvem az, hogy semmit nem rá erőltetni, viszont kispatak módjára egy mederbe terelgetni és segíteni az életüket, hogy olyan irányba menjen, amiben ők a vágyaikat meg tudják valósítani, és Larának egy nagy vágya volt hogy szerepeljen a Sztárboxban, főleg azután, hogy látta Norbikát tavaly bokszolni.
Rengeteg munka van benne, egy óriási elhivatottság, eszméletlen mennyiségű munka, mind mentálisan, mind fizikálisan, nem csak neki, hanem minden versenyzőnek.”
Miben változtak meg a gyerekei a Sztárboxnak köszönhetően?
„Sokkal fókuszáltabbak lettek, mentálisan, fizikálisan is sokkal összeszedettebbek, erősebbek, céltudatosabbak. Aki a bokszba nem viszi bele a fókuszt megkapja az első pofont és a földre kerül. A boksz egy rendkívül összetett sport, én most a gyerekeken keresztül ismertem meg ezt a sportágat, és eszméletlen, hogy milyen fejlődésen tud az ember általa keresztülmenni.”
Gyerekei rengeteg bántást kapnak a közösségi médiában, ilyenkor mit tud egy anya tenni, hogy megvédje őket?
„Az emberi butaságtól, az emberi gyarlóságtól nem lehet megvédeni őket. Azokat az embereket, akik így viselkednek, őket nem lehet megvédeni saját maguktól, igazából itt nem a gyerekeimet kellene megvédeni, hanem azokat az embereket kellene megvédeni saját maguktól, de hát ez mindenkinek a saját feladata.
Én mindig arra biztatom őket, hogy a külvilág zaját zárják ki és csak a céljaikra fókuszáljanak, mert csak időt és energiát vesz el ez a negatív hangzás. Koronát igazítani és menni kell tovább. Felesleges olyan emberekkel foglalkozni, akik nem építenek és nem tesznek hozzá az életünkhöz.”

Vannak olyan családi szabályok, amelyekben nem enged kompromisszumot?
„Nincsenek extra elvárásaim velük szembe, de a tanulás nagyon fontos. A legeslegfontosabb az ő munkájuk, hogy kihozzák magukból a legtöbbet, mi ennek érdekében mindent biztosítunk. Ami nagyon fontos, hogy tisztességes és becsületes emberek legyenek, mindig azt mondom nekik, hogy ’addig amíg nem tettél le az élet asztalára azért nem, utána meg azért nem tehetsz meg olyan dolgokat, amik esetleg visszaütnek’. Nagyon nagyon fontos, hogy tudják hol a helyük. Azért mert ők a mi gyerekeink, nem jogosítja fel őket arra, hogy megengedjenek maguknak olyan dolgokat, amit más megengedhet magának.
Én mindig úgy neveltem őket, hogy „ti ugyan olyan gyerekek vagytok, mint bárki más, azzal a kereszttel a hátatokon, hogy titeket mindenki megismer az utcán, ezért kell különösebben még jobban viselkednetek, hogy példát mutassatok a társaitoknak”. Ez pillanatnyilag tehernek tűnik, de megvan az eredménye.”
Gyerekei lassan felnőttek lesznek, és kirepülnek a családi fészekből, hogy éli meg anyaként ezt a folyamatot?
„Nehezen, mert Rák csillagjegy vagyok, nekem a család nagyon-nagyon fontos, de hagyni kell a folyamatot. A gyerekeimnek vannak olyan terveik, hogy külföldön szeretnének majd élni, ez egy nagy fókuszálást eredményez nálam, hogy nagyon szeretnék ott lenni a gyerekeim mellett, hogy segítsek nekik, akár az unokáim nevelésében, és ez azt eredményezi, hogy vagy utazó nagymama leszek, vagy odaköltözök a környezetükbe.
Én abszolút egy gyerekeim, unokáim fókuszában lévő nagymama szeretnék lenni, nyilván a saját életemet is élve, de abszolút őket segítve. Ha szükségük van rám, akkor mindig ott legyek, és ez nem azt jelenti, hogy rátelepedni a gyerekre, mert szerintem annál borzasztóbb nincs, amikor egy anya megfojtja a jelenlétével, szeretetével a gyereket – nem erről beszélek, hanem egy egészséges segítő szándékkal lenni feléjük.”
Ha felkérnék a Sztárboxba, elfogadná a felkérést?
„Nem, mert bennem nincs meg ez az alapvető agresszivitás, ami ehhez kell. Úgy érzem, hogy tőlem távol áll ez a sport, aztán lehet, hogyha elkezdeném csinálni meglátnám, hogy mennyire jó. Itt azért az ütések által nagyon sok olyan tudatalatti feszültség, trauma elő tud jönni, felszínre tud kerülni, ami biztos gyógyítja a lelkét.
Sportolóként sokkal több veszítenivalóm van ezzel, mert tőlem azt várnák el, hogy Réka egy superhero és biztos, hogy megnyeri, és mi van akkor, ha Réka nem nyeri meg. Nekem már nincs mit bizonyítanom. Én szeretnék úgy megmaradni az emberek emlékezetében, aki én vagyok és olyan dolgokba tevékenykedni, építkezni, ami nem jár ilyen fajta kockázattal.”