A legtöbb szülő már tudja: a feldolgozott hústermékek nincsenek jó hatással sem a gyerekekre, sem a felnőttekre. Azonban kevesen vannak tisztában azzal, milyen következményekkel járhat a virsli, felvágottak és egyéb feldolgozott hústermékek fogyasztása.
A terhes nők, akik rendszeresen fogyasztanak virslit, kiteszik a gyereküket a rák veszélyének.
Egy a 90-es években S. Sarasua és D. Savitz tudósok által készített átfogó tanulmány összefüggést mutatott ki a terhes nők vagy kisgyerekek virsli- és más feldolgozott hústermék fogyasztásának gyakorisága és a gyerekek rákos megbetegedésre való hajlama között.
A tudósok megállapították, hogy ha egy anya a terhesség alatt hetente egyszer vagy gyakrabban fogyasztott virslit, a gyerek esetében megduplázódott az agydaganat kialakulásának kockázata. Azok a gyerekek, akik hetente egyszer vagy gyakrabban fogyasztottak virslit, szintén fokozottan ki voltak téve ennek a kockázatnak.
Nem ez az első hasonló jellegű tanulmány: egy kutatócsoport felfedezte, hogy kapcsolat van bizonyos élelmiszerek fogyasztása és a gyerekek körében megnövekedett leukémia kockázata között.
A kutatást Los Angelesben végezték 1980 és 1987 között, és a vizsgált gyerekek életkora 0 és 10 év között volt.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy azoknál a kisgyerekeknél, akik havonta legalább 12 virslit fogyasztottak, 9-szer magasabb volt a leukémia kialakulásának kockázata.
Hogy tesz a virsli hajlamossá a rákra?
A legtöbb virsli, még az is, amelyik összetevők szempontjából a „legtisztább”, tartósítószereket (nitritet) tartalmaz. A feldolgozás során a nitritek elkeverednek a húsban lévő szerves vegyületekkel (aminokkal), és együtt egy nitrózaminnak nevezett, rákkeltő vegyületet alkotnak. Ezt a vegyületet a szájüreg, a húgyhólyag, a nyelőcső, a gyomor és az agy daganatainak megjelenésével társították.
Mi a helyzet a nitriteket tartalmazó zöldségekkel?
Noha a zöldségek természetes módon tartalmaznak nitriteket, különösen bizonyos zöld fajták, mint a spenót, saláta, zeller, ezek nem veszélyesek, sőt, éppen ellenkezőleg.
A magyarázat az, hogy a zöldségek esetében nem történik meg a rákkeltő komponensek képződése. A zöldségek rendkívül gazdagok antioxidánsokban, például a C- vagy D-vitaminban, amelyek megakadályozzák a rákkeltő vegyületek képződését, és akár a sejtek rendellenes fejlődését is meggátolhatják.
