A vállunkat sportolás vagy más fizikai megerőltetés során is megsérthetjük, de nem árt tudni, hogy bizonyos betegségek is okozhatnak vállfájást. Ide tartoznak többek között a szív, a máj, az epehólyag betegségei, de a nyaki csigolyákat érintő problémák is okozhatják.
A vállízületet három csont alkotja, a kulcscsont, a lapocka és a felkarcsont. Ugyanakkor izmok és inak borítják, valamint két ízület található benne, ezek teszik lehetővé a karok mozgatását.
A vállfájás lehetséges okai
Az életkor előrehaladtával, különösen 60 éves kor felett, egyre gyakrabban fordulhatnak elő vállproblémák, mivel a váll körüli lágy szövetek fokozatosan elkopnak.
Ugyanakkor Dr. Tarek Nazer sportorvos szerint vannak bizonyos más kockázati tényezők is, amiket figyelembe kell venni, például a befagyott váll szindróma, de a cukorbetegség is okozhat ízületi fájdalmat.
A vállfájás bizonyos esetekben akár stroke vagy szívroham jele is lehet
Másrészt a szív- és érrendszeri betegségek is állhatnak a befagyott váll szindróma hátterében, csakúgy, mint a stroke, a Parkinson-kór vagy a pajzsmirigy-betegségek is.
A vállfájás egyéb okai:
- ízületi gyulladás;
- porcleválás;
- nyáktömlőgyulladás;
- gyulladt inak;
- a nyak vagy a váll idegeinek nyomódása;
- csonttörés;
- vállficam (kiugrott váll);
- ismétlődő mozgás okozta sérülések, megerőltetés;
- gerincvelő sérülések;
- szívroham;
A hideg időjárás fokozhatja a megjelenő tüneteket, ami általában a legtöbb reumatológiai kórkép esetében igaz.
Krónikus, reumás fájdalom, befagyott váll szindróma
Dr. Tarek Nazer elmondása szerint világszerte több száz millióan szenvednek krónikus fájdalomtól, amit reuma vagy valamilyen trauma okoz. A jó hír az, hogy az esetek 90%-ában a hialuronsavval történő kezelés hatására a fájdalom enyhül.
A befagyott váll szindróma a váll és a környező lágy szövetek krónikus gyulladásos betegsége, ami rendkívül fájdalmas lehet, és amitől a váll merevvé válhat. A tünetek fokozatosan jelentkeznek, az idő múlásával súlyosbodnak, és akár 2 évbe is telhet, mire a váll teljesen meggyógyul.
A befagyott váll szindróma lefolyása 3 fő szakaszra osztható:
Az első a fagyás fázisa: ebben a szakaszban bármilyen mozdulat fájdalmat okoz, a vállizület bemerevedik, és egyre jobban korlátozza a beteget a mozgásban.
A második szakaszban a fájdalom csökken, de a váll továbbra is egyre merevebb, és egyre kevesebb mozgást enged.
A harmadik szakasz, az „olvadás” szakasza: a beteg egyre több mozgásra képes. A fájdalom is csökken, bár egyesek érezhetnek intenzívebb fájdalmat éjszaka, ami alvászavarokat okozhat.
Diagnosztizálás és kezelés
Az orvos először fizikai vizsgálatot végez, és feltesz néhány kérdést a betegnek a fájdalom erősségével, pontos helyével, gyakoriságával kapcsolatban. Megfigyeli, mennyire érzékeny a váll, és hogy fennállhat-e gyulladás, szükség esetén pedig röntgenvizsgálatot rendelhet el a pontosabb diagnózis felállítása érdekében.
A hialuronsavas injekció jelentősen enyhítheti az ízületi fájdalom tüneteit, csökkenti a gyulladást, lelassítja a porckopást, és segít javítani a beteg életminőségét. Az injekció nem fájdalmas, az eljárás nem tart sokáig, és a fájdalom az esetek több mint 90%-ában alábbhagy a kezelés hatására.
Mikor kell orvoshoz fordulni
Ha lázunk van, nem tudjuk mozgatni a vállunkat, meleget és érzékenységet vagy akár fájdalmat tapasztalunk a vállunkban, és ez néhány hét otthoni kezelés után sem múlik el, érdemes orvoshoz fordulni.
Ha a vállfájás hirtelen jelentkezik, és nem magyarázható valamilyen sérüléssel, az akár szívroham jele is lehet. A szívroham egyéb tünetei:
- légzési nehézségek;
- mellkasi nyomás;
- szédülés;
- fokozott izzadás;
- fájdalom a nyak vagy az állkapocs környékén;
Hogy lehet megelőzni a vállfájást
Az egyszerű vállgyakorlatok segíthetnek az izmok és az inak nyújtásában és megerősítésében. Egy gyógytornász megmutathatja, hogy kell ezeket helyesen elvégezni.
Érdemes minden nap egyszerű gyakorlatokat végezni még egy ínhüvelygyulladás után is, mert ezzel megelőzhetjük a befagyott váll szindróma kialakulását.
