KezdőlapÉletmódEgészség- Én vagyok a stresszesebb! - Nem, én!

– Én vagyok a stresszesebb! – Nem, én!

-

Még több érdekes történetért iratkozz fel a Twice.hu hírlevelére!

Manapság gyakran találkozunk azzal a kifejezéssel, hogy “Annyira stresszes vagyok!”. Szállóigévé kezd válni, szinte már trend, amivel kifejezhetjük, hogy igen is hajtunk, szorgalmasak vagyunk, és ez kiüt rajtunk. A gond csak az, hogy minél többször használjuk csupán a trend kedvéért, verseny képen, hogy ki a stresszesebb és kimerültebb, annál inkább a rabjaivá válunk. Egy idő után azt vesszük észre, hogy valóban stresszesek vagyunk. Ez a nyugtalanság és feszültség pedig jócskán káros az egészségünkre.

Ne felejtsük el, hogy a stressz nem egy státusz-szimbólum, hanem a XXI. század egyik legjobban elterjedt betegsége. Ha teljesen tárgyilagosan közelítjük meg a problémát, és kérdéseket teszünk fel, rájövünk, hogy legtöbb esetben alaptalanul minősítjük magunkat stresszesnek.

Talán azon fáradozunk, hogy a Földet megmentsük a súlyos, ember által előidézett természeti katasztrófáktól? Esetleg minden erőnkkel számottevő emberi életeket próbálunk megmenteni? Legtöbben még csak a közelében sem vagyunk ekkora volumenű tevékenységnek, amikből ténylegesen származhatna stressz. A mi, elhamarkodottan stressznek bélyegzett állapotunk, legtöbb esetben egy közeli vizsga, határidőhöz közelítő projekt, pénzügyi elszámolás és hasonló, nagyobb teherbírást megkövetelő dolgokból fakad, amit kiegyensúlyozott hozzáállással kéne elvégezni, de mi már a legkegyetlenebb stressznek érezzük.

Ha társadalomban élünk, fokozottabban vagyunk kitéve a teherbírásnak, mintha elvonultan, magunkba fordulva és magányosan élnénk. Ezt szem előtt kell tartanunk, és fel kell készülnünk arra, hogy a kényelmes és modern életnek is ára van.

Szakértők egész sora foglalkozik azzal, hogy az embereket megtanítsa, hogy hogyan kell gazdálkodnunk szervezetünk energiatartalékaival. A “kurzus” alapja, a nyugodt mentális állapot, vagyis az, hogy mindennel szemben viseltessünk kedélyesen, pozitív gondolatokat keresve, és a lehető legnagyobb mértékben kerüljük el a negatív hozzáállást.

Szervezetünk számtalan módon jelzi, ha kimerült. Gyenge betegségeket kapunk el, fáradtak vagyunk, csökken a teherbírásunk és koncentrációs készségünk. Ezekre meg kell tanulnunk felelni, és meg kell tanulnunk újra és újra feltölteni a “telepeket”, ha ténylegesen egy modern társadalomban akarunk megbecsülhető pozíciót megtartani (nyílván több feszültséggel jár egy szervezet-igazgatói poszt, mint egy parkolóőri feladatkör).

A University College of London nemrégiben egy tanulmányt kezdett el, amely azt vizsgálja, hogy az emberek miért értékelik a stresszt egy prioritásként. Miért hangoztatják, és már-már versenyezenk azon, hogy ki a stresszesebb, ki a kimerültebb. Talán a hasznos munka egy mértékévé kezd átalakulni az emberek stressz-szintje? És ezt feltétlenül hangoztatni szükséges?

Bévé

Ha nem szeretnél lemaradni tartalmainkról, akkor lépj be a Twice.hu exkluzív Facebook csoportjába vagy iratkozz fel a hírlevelünkre!


Legfrissebb

Hirdetés

Csemegézz

Ez is érdekelhet