Gyerekkorom vége felé otthon a családba kezdett beütni az egészséges ételek, italok iránti rajongás, így a csíráktól az aszalt szilváig mindenbe belekóstolhattunk egy kicsit. Ha meg nem tetszett, nem kellett megenni, tapasztalatnak jó volt.
Valahogy a kefir örökre belopta magát a szívünkbe, amit akkor még persze nem tudtuk, hogy kaukázusi kefirnek hívnak. Valami különleges kefirgomba ütötte fel a fejét baráti és munkaközösségekben, cserélt és talált gazdát. Aztán egyszer túlnőtte a házat, vagy az is lehet elhalt vagy meguntuk, már nem emlékszem, de nem volt többet. És azóta is keresem azt az ízt, mert a gombákból készített házi kefir sokkalta finomabb volt, mint bármelyik üzletben vásárolt mostani. Akkor persze nem tudtuk (tudatosan), hogy az egészségre is igencsak jótékony.
Egy kicsire nőtt karfiolra emlékeztető gomba képes a friss tejből igencsak egészséges kefirt erjeszteni. Jó hatással van az emésztésre, normalizálja a gyomor és bélműködést, gyógyítja a tüdőgyulladást és a hurutot is. Ha valakinek bármilyen gyulladásos megbetegedése van, annak is igencsak ajánlott, sőt a szénhidrátcserét is normalizálja, így cukorbetegek is fogyasszák bátran. Hatással van az epe, vese és máj működésére, kiváló salaktalanító is egyben.
A kefirben található hasznos baktériumok megerősítik az emésztőrendszert és egyensúlyban tartják a bélflórát. Magas a B-vitamin-, folsav-, niacin-, biotin- tartalma, erősíti az immunrendszert, csökkenti a vér koleszterinszintjét és a vérnyomást, gátolja a rákkeltő anyagok képződését. Csökkenti a sejtek öregedését és ez által fiatalítja a szervezetet is. A kaukázusi országokban legtöbb család fogyasztja ezt a fajta kefirt, így nem hiába élnek olyan sokáig egészségesen.
