Gyakran halljuk azt a kifejezést, hogy a február „a szerelem hónapja”. Attól függetlenül, hogy kapcsolatban élünk-e vagy sem, tűkön ülve várjuk a 14-ét, hogy megünnepelhessük a nagy szerelmet, vagy éppen elsirassuk újra az egyedüllétünket. Tény, hogy ez a nap heves érzelmeket vált ki mindazokból, akik fontosnak tartják a jelentését.
Létezik azonban egy másik tábor, aki úgy döntött, hogy kiiktatja az életéből a Valentin-napot, és a híres február 14-ét egy olyan átlagos napnak tekinti, mint az összes többit.
Szingliként valóban idegesítő már a hónap elejétől azokat a beszélgetéseket hallgatni, melyek különleges vacsoraötletekről, hétvégi romantikus kiruccanásokról, pikáns hálószobai tervekről szólnak.
Frusztráló lehet ez a sok „szeretlek”-lufi, plüss szívecske, virágcsokor, bonbon, sütemény látványa még azoknak is, akik bár kapcsolatban élnek, de valamilyen okból nem hencegnek a világnak az érzéseikkel.
Ha nem tudsz azonosulni az „ünneppel”, ha nem érzed át a szimbolikáját, ha hidegen hagy ez a csöpögős rózsaszín-vörös cukormázillatú hangulat, akkor bármennyire is állj pozitívan hozzá, egy idő után csak utolér, és bosszantani fog. Vagy még rosszabb: tőrt döf majd a magányos és boldogtalan szívedbe.
Aztán, amikor végre találkozol azzal a bizonyos személlyel, aki begyógyítja a vérző szíved, aki bearanyozza az életedet, aki kiragad a szingli-lét búskomorságából, és aki mellett teljessé válhatsz, akkor meg fölöslegessé válik a Valentin-nap. Hiszen számotokra minden egyes napkelte február 14-e lesz – nincs szükségetek egy külön napra az évből arra, hogy „megünnepeljétek” a szerelmeteket!
Summázva ezt az egészet, a Valentin-nap egyáltalán nem jelent semmit – kivéve azt a jelentést, amit mi adunk neki. Mi, vagyis azok, akikből a legerősebb reakciókat váltja ki, jó és rossz értelemben egyaránt, vagy akik ezen a kitalált ünnepen keresztül keresnek megerősítést arról, hogy szeretik őket.
Szingliként egy jól sikerült randit vársz tőle, de lehet azt kapod, hogy újra a magányodba kell szállnod, és ezt az éjszakát újra egyedül kell eltöltened. A párok pedig nagy felhajtást csapnak körülötte, hogy bebizonyítsák a partnerüknek, mennyire szeretik őt, de ha esetleg valamelyikük megfeledkezik róla, az komoly párkapcsolati feszültséget szül. Szóval akkor, a Valentin-nap valójában több problémát okoz, mint szerelmes, boldog szíveket.
Sose arra használd ezt az ünnepet, hogy felmérd az értékeidet, hogy visszaigazolást kapj a szerelmedtől, netán az ajándéka alapján ítéld meg az irántad való elkötelezettségét! Tekintsd nyugodtan ezt is egy olyan napnak, mint az összes többit. Megérdemelsz valakit, aki minden egyes nap különlegesen bánik veled, nem csak évente egyszer. Ne feledd, semmi sem jobb, mint egy spontán szerelmi ajándék az igazi partnertől, mint egy Valentin-napi „kierőszakolt” díszvacsora.
Ha egyetértesz, február 14-én emlékezni fogsz erre a három varázsszóra: NEM NAGY ÜGY. Ez is csak egy nap. Ha egyedül éled meg, az nem jelenti azt, hogy örökre magányos leszel! Csak azt jelenti, hogy az igazi még nem jött el, és hogy egy nappal kevesebb, amit nélküle kell leélned. Ha bízol magadban, és felemeled a fejed, megtalálod a szerelmet, amit majd az év minden napján megünnepelhetsz!
