Egy ötgyermekes anyuka, Danielle Peebles megrázó történetét osztotta meg, aki Törökországba utazott, hogy fogyókúrás műtéten essen át, elkerülve az NHS hosszadalmas várólistáját. A beavatkozás azonban súlyos következményekkel járt, és Danielle hosszú hónapokra lebénult.
A 42 éves nő korábban 177 kilót nyomott, és testsúlya miatt már járni is alig tudott. Elmondása szerint „kétségbeesetten” próbált változtatni az életén, hogy jobb anya és nagymama lehessen. 2023 nyarán úgy döntött, Törökországban végezteti el a bariátriai műtétet, amelyért 2 995 fontot fizetett. A műtét után „egy gyönyörű kórházban” ébredt, ahol azt mondták neki, minden komplikáció nélkül zajlott le a beavatkozás.
Ám amikor hazaért, Danielle aggasztó tüneteket tapasztalt.
„Próbáltam javítani magamon, és minél gyorsabban jobb anyává és jobb nagyivá válni, mivel az unokám születése előtt állt. Azt tettem, amit a legjobbnak gondoltam a számunkra” – nyilatkozta a Manchester Evening News-nak.
Eleinte úgy tűnt, minden rendben van, de hamarosan nem tudott enni, lenyelni, sőt alig tudott folyadékot fogyasztani. Ez az állapot hetekig, majd hónapokig tartott.
Danielle többször próbált segítséget kérni a törökországi kórháztól, de csak e-mailes tanácsokat kapott: „Csak e-mailben tudnak tanácsot adni, amennyire tudnak. És azt tanácsolták, hogy menjek az A&E-be.”
2023 decemberében végül kórházba került, ahol az orvosok megállapították, hogy súlyosan dehidratált, és azonnal infúzióra helyezték. Állapota azonban tovább romlott: 2024 januárjában lábai elzsibbadtak, majd összeesett.
„Soha nem volt még fogyókúrás műtétem, így nem tudtam, hogy ez csak része volt-e a dolognak. De aztán összeestem, és amikor magamhoz tértem, nyaktól lefelé lebénultam, és nem tudtam járni.”
Ekkor kezdődött élete egyik legnehezebb szakasza. Az orvosok táplálkozási neuropátiát diagnosztizáltak nála – egy súlyos vitaminhiányt, amely Danielle szerint abból alakult ki, hogy hosszú ideig nem tudott enni.
„A legrosszabb fájdalmat szenvedtem el, amit valaha is éreztem” – mondta. „A lábaim a legkisebb érintésre is fellángoltak, és sikoltoztam.”
„Azt hiszem, nem igazán vettem észre, hogy lebénultam. Nem hiszem, hogy felfogtam volna, mennyire rosszul vagyok. Aztán azt mondták, hogy nagyon súlyos idegkárosodásom van, és lehet, hogy soha többé nem fogok tudni járni” – mondta az anyuka.
A műtét önmagában komplikációmentes volt, a probléma Danielle teste reakciójában gyökerezett.
„Az ember nem hallja, hogy táplálkozási neuropátiát kaphat attól, hogy nem eszik. Nem szólnak ezekről a mellékhatásokról, mert annyira ritkák.”
A diagnózis után Danielle hónapokra kórházba került, távol ötéves gyermekeitől. „Nagyon felzaklatott, olyan anyai bűntudatom volt. A műtét teljesen visszafelé sült el” – fogalmazott.
Öt hónapon keresztül tartott a rehabilitáció a Salford Royal Kórházban, ahol a fizioterapeuták, dietetikusok és ápolók segítették a gyógyulását. Danielle fokozatosan kezdte visszanyerni végtagjai érzékelését és mozgásképességét.
„Rengeteg ismétlődő mozdulatra van szükség ahhoz, hogy az idegek újra összekapcsolódjanak az agyammal. Először is az ujjakat kell újra mozgásra bírni.”
A kórházi személyzet támogatása meghatározó volt számára. Különösen kiemelte Dr. Dan Whittam neurológust: „Mindent megtett értem, el sem tudom magyarázni, hogy mennyire mindent megtett értem.”
Az első alkalom, amikor újra meg tudta emelni a fejét, az volt, hogy hosszú hónapok után megölelhette kisfiát. Danielle ma már képes járni, de a teljes felépülés még mindig hosszú út.
„Még mindig többet teszek, mint amennyit valaha is gondoltam volna” – mondta.
„Danielle elképesztően jól teljesített, és nagyon büszke vagyok rá. Még mindig a felépülése korai szakaszában van, de eltökélt szándéka, hogy a lehető legnormálisabb életet élje” – nyilatkozta Stephen.
