Amennyit kell – egyszerűen és röviden kifejezve. Általában 10 és 20 év között jelent szenzációt a férfiak számára a csók. Ezt követően, a csókolózás már csak közhelyes gesztussá válik.
Egy azonban fontos: a férfiak sosem felejtik el az első csókot! Hosszas folyamatot vesz igénybe, amíg felkészülnek rá, tervezgetik. A nagyobbaktól érdeklődnek, filmekből figyelgetik a technikáját. Aztán ha elcsattant, semmi pénzért el nem árulnák, hogy az első volt! Csak ők tudják azt, egyedül. Idővel pedig, még ha el is feledik már a lány arcát, a csókot magát, a boldogságérzetet, ami végigfutott a testükön, sohasem.
Később, a csókból eszközt, hatalmat próbálnak formálni: a cél, hogy csókkirályok legyenek, igazi mesterei a csók művészetének, hogy minden lány a csókjaikra vágyjon. Mindezt addig, amíg meg nem házasodnak, vagy tartós kapcsolatba nem lépnek valakivel. Mert ha ez megtörtént, a varázslatos csókból már csak mechanikus gesztus lesz.
Állítólag, ahogy haladnak előre a korral, a férfiak egyre kevesebbet csókolóznak! Fellép egy olyan időszak, amikor nem törődnek vele, de eljön aztán az a periódus is, amikor hiányozni fog nekik, sőt zavarni fogja őket a csók hiánya. Ezt a hiányérzetet pedig minden férfi másképp éli és oldja meg… Aki emlékeibe temetkezik, általában ekkor döbben rá arra, hogy a legfinomabb csók az volt, amelyet a szeretett hölgynek adhatott. Reggel, a melóba sietés előtt, vagy délután, a hazaérkezéskor. Abban a pillanatban még nem fogja fel, mit is jelent számára, de tulajdonképpen a csók az, amelytől egy férfi mindig is hazatér, ami mosolyra kelti őt és amitől boldog lehet.
