Ha megkérdezzük közvetlen ismerőseinket, hogy tudnak-e adni egy rágógumit, tízből legalább 7 azt fogja mondani, hogy igen, vagy hogy épp most fogyott el, de mindjárt vesz egy csomaggal. A rágó valahogy mindig ott lapul a táskánkba, és nem is tudjuk, hogy mennyi veszélyt rejt. Olyan is, akad aki napi rendszerességgel fogyasztja, sőt, több mint egy csomaggal. Ez vajon már függőség?
Azon túl, hogy kellemes, mentolos vagy akár gyümölcs ízű, le lehet vezetni a feszültséget is rágózás által. De néztük-e meg valaha, hogy mit is tartalmaz a rágógumi?
A leggyakoribb összetevők között említhető a szorbit, xilit, mannit, maltit, gumi alap, glicerin, természetes és mesterséges aromák, hidrogénezett kókuszolaj és keményítő, aszpartám-aceszulfámsó, szója lecitin és így tovább. Ezek közül nagyjából egyik sem egészsége, például a gumi alap olyan mintha néha-néha gumiabroncsot rágogatnánk. A műanyag, kőolaj és gumi szépen az idő során felszívódik a szervezetbe.
Az aszpartán sok agyi-idegi betegség kialakulásával hozható összefüggésbe. Mivel a szer addig gerjeszti az agyban levő neuronokat, míg azok kiégnek és elpusztulnak. A szorbit, xilit, mannit, maltit cukor-alkoholokat például addig alakítják, míg cukormentessé nem változtatják őket. Az eljárás igencsak egy káros adalékot eredményez, melynek mellékhatása többek közt a fejfájás, hasmenés.
A rágógumi nem csak a gyanús és kétes összetétele miatt káros, hanem az emésztésünket is becsapjuk vele. Ugyanis mindahányszor rágózunk emésztésünk beindul, de mégsem kap semmit. A nyálmirigyek és a hasnyálmirigy elkezdi kibocsátani az emésztéshez szükséges enzimeket. Ez egy idő után lelassul, hisz fölöslegesen dolgozik, így elégtelen lesz a tápanyag felszívódás. És máris beállt a rossz emésztés…
Tehát a rágógumi a legújabb összegzések szerint minden, csak nem hasznos. Ti mennyit szoktatok rágózni egy nap?
