Időnként szeretnénk irányítani a gesztusainkat, mozdulatainkat, de mivel ezek közül sok egyáltalán nem szándékos, például, hogy a kezünket használjuk érzelmeink kifejezésére, ez nem is olyan könnyű feladat. Az arc megérintése ugyanilyen természetes reakció, és annyira észrevétlenül történik, hogy meglepődnénk, ha összeszámolnánk, hányszor történik meg egy nap alatt.
Az alábbiakban felsoroljuk azokat az okokat, amelyek miatt olyan nehéz nem megérinteni az arcunkat, és adunk néhány tanácsot arra vonatkozóan, hogy tudnánk mégis megszabadulni ettől a szokástól.
A testünk természetes reakciója
Megfigyelted már, hogy amikor valaki nem figyel rád, miközben beszélsz, hajlamos rá, hogy eltakarja az arcát a kezével, ezzel a gesztussal akaratlanul is kimutatva az unalmát? Sokan tesznek így, anélkül, hogy egyáltalán észrevennék. Ez azért van, mert arra vagyunk „beprogramozva”, hogy gesztusok és testbeszéd segítségével fejezzük ki az érzelmeinket.
A testbeszéd egyben kulturális örökségünk is
A kezünkkel való érzelemkifejezés nem pusztán ösztönös cselekedet. Mivel olyan sok embernél láthatjuk, szinte bárhol a világon, hozzászoktunk. A testbeszéd annyira hatékonyan kifejezi az érzéseinket, hogy beépítettük azt a kultúránkba, a szokásainkba is.
Meg kell említenünk azt is, hogy folyamatosan tanulunk egymástól, mégpedig utánzás révén. Gondolj csak az ásításra. Valószínűleg te is tapasztaltad már, hogy az ásítás ragályos, és ha a közeledben valaki ásítozik, azon kapod magadat, hogy te is ásítani kezdesz. Ez azért van, mert ennyire jók vagyunk az utánzásban. Most gondolj csak bele, hány embert látsz megérinteni az arcát. Bőven van utánozni való!
Reflex a stresszre
A stressz is kiválthatja ezt az ingert, ami ebben az esetben nem más, mint a test kényelem iránti vágya. Ezért az autonóm idegrendszer paraszimpatikus része a felelős. Ennek egyik funkciója, hogy segítsen megküzdeni a nehézségekkel. Mivel az arc bizonyos részeinek megérintése aktiválhatja ezt, ez az érintés reflexként működik.
Testbeszéd flörtöléskor
Van egy másik gyakori helyzet, aminek során gyakran megérintjük az arcunkat: a flörtölés. Egy tanulmány szerint normális körülmények között óránként körülbelül 23 alkalommal érintjük meg az arcunkat. Egy másik, 1967-ben, az amerikai UCLA egyetemen végzett tanulmány megállapította, hogy az érzelmek kifejezésekor a nonverbális kommunikáció dominál. Most képzeld el, hogy egy olyan különleges ember társaságában vagy, aki mellett csak úgy repes a szíved. Valószínűleg nehezedre esik nem megérinteni az arcodat vagy az ajkaidat. Ez az emberek természetes reakciója, amikor kedvelnek valakit.
Így változtathatsz ezen a szokáson
Már az is jó kiindulási pont, ha tudatában vagy annak, hogy tapogatod az arcodat, és megtudod, mi áll ennek hátterében. Amint ezzel tisztában vagy, könnyebben észbe kapsz majd.
Ha sokat stresszelsz, próbálj meg inkább stresszlabdát használni, vagy valamit, amivel elfoglalod a kezedet. Csak figyelj rá, hogy ez mindig tiszta legyen.
Egyesek azt is hasznosnak találják, ha öntapadós cédulákon üzeneteket hagynak maguknak jól látható helyeken, hogy így emlékeztessék magukat.
Használd ki az illatok erejét: fújj egy kis parfümöt a kezedre, vagy krémezd be, így észreveszed, amikor a kezed az arcodhoz közeledik.
Ha a stressz áll a probléma hátterében, jobb, ha egyenesen a gyökerénél kezeled azt, meditációval, jógával, vagy légzőgyakorlatokkal. Azt is fontolóra veheted, hogy egy kis szünetet tarts a munkában.
De ami a legfontosabb: ne add fel! A pszichiáterek szerint egy új szokás kialakulása akár 66 napot is igénybe vehet, ezért a kitartás rendkívül fontos.
A viselkedésünk a látásmódunk függvényében változik, így érdemes átgondolnunk, hogy tudnánk kifejezni ugyanazokat a dolgokat, más módszerekkel. Higiénia szempontból mindenképpen megéri.
Fontos, hogy mindig tisztán tartsuk a kezünket, mert a baktériumok és egyéb kórokozók megtapadnak a bőrünkön, anélkül, hogy egyáltalán tudomásunk lenne róla. Vannak jó baktériumok is, amikre a szervezetünknek szüksége van, de akadnak köztük kifejezetten veszélyesek is.
