A sószappan egy fura dolog, mivel nem kimondottan szappan, de mégis elsőre úgy néz ki. A minap egy gyógynövényüzletben sólámpa után érdeklődve, megláttam, hogy az erre szakosodott sarokban, valami fura, különböző színű, sótömbök is üldögélnek. Mint kiderült, ők szappanok. Illetve csak így hívják, leginkább a formájuk miatt. Aztán, első benyomásra hallgatva, gyorsan vásároltam egyet, és nem bántam meg.
Mivel fogalmam sem volt, hogy mi az, tehát kamuzni nem lehetett, pontosan be kellett tartani a használati utasítást. A jól lemosott arcbőrt vizesen hagyjuk, nem töröljük le, és enyhe dörzsölő mozdulatokkal végigsimítjuk rajta a sószappant, akár többször is.
Nem kell lemosni, ott hagyjuk rajta, míg megszárad. Bármilyen napszakban lehet alkalmazni, én legjobban este szeretem, mivel napközben, ha ránksüt a nap a sókristálytól ezernyi-csillogású lesz az arcunk. Este pedig kényelmes, pihentető, és jóleső megnyugvással fekszik le az ember, hogy ma is tett valamit az egészségéért.
Mivel megfelelően beállítja az arcbőr sav-bázis egyensúlyát mindenféle bőrtípusra ajánlott: a szárazbőrűeknél a só lezárja a bőr felületét, és nem engedi kipárologni a nedvességet, zsíros bőr esetében pedig rendben tartja a faggyútermelést. A pattanásos bőr ellenszereként is alkalmazhatjuk, hiszen leszárítja azokat, és hegesedés nélküli puha, ápolttá varázsolja a bőrt.
Kezdetben lehetséges, hogy csípő, irritáló hatást fog kiváltani, de ne ijedjünk meg, mert ez így természetes. Használhatjuk rovarcsípésre, ekcémára, gombásodásra és különböző bőrbetegségek esetében is. A szappant áztassuk vízbe, és a sós oldattal kenegessük a problémás területet.
