Mexikói egérdinnyének is nevezik – a datolyauborka nemcsak úgy néz ki, mint egy mini görögdinnye, hanem tele van értékes antioxidánsokkal, vitaminokkal és növényi rostokkal. Talán még sosem hallottál róla, de igazából egyre népszerűbb a közösségi médiában elsősorban azért, mert nagyon aranyos. Ám ezek az apró gyümölcsök a cukiságnál jóval többet érnek.
A datolyauborka a Melothria scabra nevű, szőlőtőkéhez hasonló növény termése, a mérete pedig nagyjából megegyezik a szőlőszemével. Közép-Amerikában őshonos, 2–3 centiméter nagyságú bogyó, és bár annak hinnénk, nem éppen egy dinnye-uborka hibrid.
A datolyauborkát félkemény, görögdinnyéhez hasonlóan csíkozott héj borítja, de 100%-ban ehető, úgyhogy egészben bekaphatod és szétroppanthatod a szádban, majd engedd, hogy a savanykás uborka-íz bekebelezze az ízlelőbimbóidat.
Miért oly különleges szuperélelem a mexikói datolyauborka?
Apró, de annál egészségesebb. Tömve van vitaminokkal, ásványi anyagokkal, antioxidánsokkal és növényi rostokkal, ugyanakkor kalóriában rendkívül szegény. A benne rejlő tápanyagok hatására csökkenthetők a szív-érrendszeri betegségek, a rákos megbetegedések és a sztrók.
Hogyan termeszthetsz te is datolyauborkát?
Mivel Közép-Amerikából származik, a datolyauborka hasonló éghajlati feltételeket igényel. Sok napsütés és meleg idő kell neki, 10 Celsius fok alatt már nem érzi jól magát. Ennek ellenére, mégis sikeresen nevelhető, ha a körülmények nem is a legideálisabbak.
Ha olyan térségben élsz, ahol a nappalok melegek, de az éjszakák hűvösek, ültesd a datolyauborkát edénybe, ne ki a kertbe. Így éjszakára beviheted az edényt, majd reggel ismét kiteheted a napra. A tőkék remekül elélnek az üvegházakban is.
Azon kívül, hogy a meleget szeretik, nem igényes növények. Bírják a szárazságot, és ellenállók a kártevőkkel szemben is. Szóval bárki termesztheti őket, még az is, aki párhuzamos a kertészkedéssel.
Amennyiben szabadtéren nevelnéd őket, vesd el a magokat abban az időszakban, amikor az uborkát szokták (április-májusban). Akárcsak a többi konyhakerti növény, a datolyauborka is szereti a termékeny, nedves (de nem vizes) talajt. Vetheted előbb edénybe is, aztán mikor elmúlt a fagyás-veszély, ki is ültetheted. Öntözd meg alaposan hetente egy alkalommal, de ha rendkívül meleg van, akkor kétszer is.
Függetlenül attól, hogy hová ültetted, biztosíts számára lugast vagy állványt, amire felfuthat.
