A nyár hivatalosan nem a naptárban, hanem az égbolton kezdődik. 2026-ban a nyári napforduló június 21-én, vasárnap következik be, ezzel pedig kezdetét veszi a csillagászati nyár az északi féltekén.
Az idei napforduló magyarországi idő szerint 11:24-kor következik be. Ez az a pillanat, amikor a Nap eléri éves látszólagos útjának egyik legfontosabb pontját, és a nappalok hossza tetőpontjára ér.
Június 21. lesz az év leghosszabb napja
A nyári napforduló a fény ünnepe is egyben, hiszen ezen a napon élvezhetjük a legtöbb nappali világosságot az év során.
A nap hossza megközelítőleg 15 óra 32 perc lesz, míg az éjszaka mindössze 8 óra 28 percig tart. A napfordulót követően fokozatos változás veszi kezdetét: a nappalok rövidülni, az éjszakák pedig hosszabbodni kezdenek egészen a decemberi téli napfordulóig.
Miközben az északi féltekén a nyár kezdődik, a Föld déli féltekéjén éppen az ellenkező folyamat zajlik, ott ekkor indul a csillagászati tél.
Mit jelent valójában a nyári napforduló?
Csillagászati szempontból a nyári napforduló akkor következik be, amikor a Nap ekliptikai hosszúsága eléri a 90 fokot. Ez jelzi a csillagászati nyár kezdetét.
A jelenség hátterében a Föld tengelyferdesége áll. Bolygónk nem függőlegesen kering a Nap körül, hanem forgástengelye mintegy 23,5 fokos dőlést mutat pályasíkjához képest. Ennek következtében a Nap sugarai az év különböző időszakaiban eltérő szögben érik a Föld felszínét.
Ez okozza az évszakok váltakozását, valamint azt is, hogy a nappalok és az éjszakák hossza folyamatosan változik az év során.
Ilyenkor a Nap a legmagasabban jár az égen
A nyári napforduló idején a Nap látszólagos pályája során a legészakibb helyzetét foglalja el az égbolton. Ekkor a mennyei egyenlítőtől 23° 27′-re északra található, és mozgása a Rák-térítő fölött halad.
Egy földi megfigyelő számára úgy tűnik, mintha a Nap néhány napra „megállna” az égen. Innen ered a napforduló elnevezés is, amely szó szerint a Nap látszólagos mozgásának fordulópontjára utal.
Magyarországról nézve ilyenkor a Nap rendkívül magasan emelkedik a horizont fölé, ezért a nappali időszak eléri éves maximumát.
A fehér éjszakák időszaka is ehhez kapcsolódik
A hosszú nappalokkal együtt a szürkület időtartama is jelentősen meghosszabbodik. Az északi, magasabb földrajzi szélességeken a Nap nem süllyed mélyen a horizont alá, ezért az égbolt egész éjszaka világos maradhat.
Ennek köszönhetően figyelhető meg a híres „fehér éjszakák” jelensége, amely különösen Észak-Európa egyes térségeiben nyújt lenyűgöző látványt.
A 2026-os nyári napforduló így nemcsak a csillagászati nyár kezdetét jelzi, hanem az év legfényesebb és leghosszabb nappalát is elhozza.
