Hat ember fulladt a Balatonba 2026 első nyolc hónapjában, közülük öten a nyári szezon alatt vesztették életüket. Bár a tó biztonsági mutatói sokat javultak az elmúlt évtizedekben, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság szerint a tartósan alacsony vízállás olyan kockázatokat hozhat, amelyekre a strandolóknak is fel kell készülniük.
A Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság a 24.hu megkeresésére közölte: 2026. január 1. és augusztus 31. között hat halálos vízbefulladás történt a Balatonban. A szám önmagában is megrázó, hosszabb időtávon nézve mégis jelentős javulást mutat. Az 1990-es évek elején évente csaknem ötvenen haltak meg a tóban. A komplex vízi közlekedési és viharjelzési intézkedések bevezetése után, a 2000-es évek végére húsz körülire, a 2020-as évek elejére pedig tíz körülire csökkent az éves esetszám.
Több százezer ember lehet egyszerre a víz közelében
Egy forró júliusi napon 300–350 ezer ember is megfordulhat a Balatonnál. Ekkora tömegnél néhány rossz döntés, egy hirtelen időjárási fordulat vagy a saját úszástudás túlbecsülése is súlyos következményekkel járhat.
A veszélyt nem mindig a nagy hullámok vagy a látványos vihar jelenti. A déli part sekély vize biztonságosnak tűnhet, ám az alacsony vízállás átrendezheti a megszokott mederviszonyokat. Homokpadok, zátonyszerű részek és hirtelen mélyülő szakaszok alakulhatnak ki. Aki egy sekély részen hosszabb utat gyalogol befelé, váratlanul olyan medervonalhoz érhet, ahol néhány lépés után már nem ér le a lába.
Ez különösen a gyengén úszókra, a gyermekekre és azokra veszélyes, akik egy gumimatracra vagy vízibiciklire támaszkodva távolodnak el a parttól. Ezek az eszközök nem helyettesítik az úszástudást, a szél pedig rövid idő alatt beljebb sodorhatja őket.
Az alacsony vízben az ugrás is súlyos sérülést okozhat
A sekélyebb Balaton másik veszélye, hogy a korábban biztonságosnak gondolt helyeken sincs feltétlenül elegendő víz az ugráshoz. Vízibicikliről, stégről vagy más fürdőeszközről ismeretlen mélységű vízbe ugrani nyak-, gerinc- vagy fejsérüléssel járhat. A vízfelszín alatt kövek, cölöpök és más, kívülről nem látható tárgyak is lehetnek.
A rendőrség ezért azt tanácsolja, hogy senki ne ugorjon hirtelen a vízbe, különösen felhevült testtel. Ismeretlen részen fokozatosan kell a vízbe lépni, és minden alkalommal ellenőrizni kell a mélységet – akkor is, ha ugyanazon a partszakaszon korábban már fürödtünk.
Ezeket a viharjelzéseket kell komolyan venni
A balatoni viharjelző rendszer április 1. és október 31. között működik. Elsőfokú jelzésnél a sárga fény percenként 45-ször villan fel; ilyenkor legfeljebb 500 méterre szabad eltávolodni a parttól. Másodfoknál percenként 90 villanás látható, ekkor tilos fürödni, és a vízibiciklit, SUP-ot, csónakot is ki kell vinni a partra a vonatkozó szabályok szerint.
A villanások számlálása helyett már az is figyelmeztető jel, ha a lámpák feltűnően gyorsan működnek, erősödik a szél vagy sötét felhők közelednek. Nem érdemes megvárni, amíg a hullámzás megnehezíti a visszajutást.
Hat szabály, amely életet menthet a Balatonnál
- Gyenge úszástudással csak a sekély, kijelölt fürdőhelyen menjünk vízbe.
- Gyermeket a part közelében se hagyjunk közvetlen felügyelet nélkül.
- Vízibicikliről vagy SUP-ról ne ugorjunk ismeretlen mélységű vízbe.
- Alkohol fogyasztása után ne fürödjünk, mert romlik a veszélyérzékelés és a reakcióidő.
- A parttól távol viseljünk megfelelő mentőmellényt, és ne ússzunk egyedül.
- Figyeljük a viharjelző fényeket, és időben induljunk vissza.
Ha valaki bajba kerül a Balatonon, vagy veszélyben lévő embert lát, a 112 mellett a balatoni vízirendészet ingyenesen hívható 1817-es segélyhívó számán is segítséget kérhet.
