A hantavírusok közé tartozó Andok-vírus egy antarktiszi és dél-atlanti expedícióra indult luxus-óceánjárón, az MV Hondius fedélzetén kitört helyi járvány miatt került a figyelem középpontjába. Eddig kilenc megerősített vagy feltételezett esetet és három halálesetet regisztráltak, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és fertőző betegségekkel foglalkozó szakértők szerint nincs esély arra, hogy ez legyen „a következő COVID”.
A hantavírusokat rágcsálók hordozzák. Az emberek általában úgy fertőződnek meg, hogy belélegzik az állatok vizeletéből, ürülékéből vagy nyálából származó apró részecskéket – írja a The Conversation.
Az Andok-vírus az egyetlen olyan hantavírus, amelyről bizonyították, hogy emberről emberre is terjedhet. Ez azonban továbbra is ritka jelenség. Általában csak speciális körülmények között történik meg: szoros kontaktus, zsúfolt és rosszul szellőző helyiségek, illetve hosszabb ideig tartó együttlét esetén. Az MV Hondius fedélzetén ezek a körülmények adottak voltak.
A SARS-CoV-2 ezzel szemben rendkívül hatékonyan terjedt a levegőben. Egy fertőzött ember átlagosan legalább két másiknak adta tovább a vírust, ráadásul sokszor még azelőtt, hogy tudta volna, hogy beteg.
Az Andok-vírus viszont nem így működik. Emberről emberre csak nagyon speciális feltételek esetén képes terjedni. Ezért okozott eddig csak elszigetelt gócokat, nem pedig világjárványt.
Tünetek és lappangási idő
A fertőzés első jelei nagyon hasonlítanak egy sima influenzára: láz, fejfájás, izomfájdalom, hányinger és erős fáradtság jelentkezhet.
Néhány betegnél a betegség hantavírus okozta tüdőszindrómává alakulhat, ami már egy súlyos, életveszélyes szövődmény.
A WHO azt javasolja, hogy a lehetséges expozíciót követőn 42 napig figyeljék a tüneteket. Az ausztrál hatóságok háromhetes karantént rendeltek el a hazaszállított utasok számára.
Mennyire halálos az Andok-vírus
Az amerikai hantavírus-törzsek – köztük az Andok-vírus is – az esetek akár 50%-ában is halálosak lehetnek. Az európai és ázsiai hantavírusok ennél jóval enyhébbek, ezeknél a halálozási arány 15% alatt marad.
Ennek ellenére 2025-ben az amerikai kontinens nyolc országa összesen csak 229 esetet és 59 halálesetet jelentett. Vagyis bár a fertőzés súlyos lehet, rendkívül ritka.
Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy egy vírus attól még nem válik világjárvánnyá, hogy magas a halálozási aránya.
Kezelés és oltás
Az Andok-vírusra nincs specifikus vírusellenes gyógyszer. Az orvosi ellátás célja a légzés támogatása, valamint a szív- és vese-komplikációk kezelése.
Egyelőre engedélyezett oltás sem létezik, ezen azonban már dolgoznak a kutatók. Svájci laboratóriumok nagyon gyorsan feltérképezték a vírus teljes genomját, és az adatokat néhány napon belül világszerte megosztották.
