Évente több mint 35 ezer ember hal meg az Európai Unióban antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumok okozta fertőzések következtében. Ez akkora egészségügyi terhet jelent, mint az influenza, a tuberkulózis és a HIV/AIDS együttvéve. A probléma Magyarországot is súlyosan érinti: bár az antibiotikum-fogyasztás az uniós átlag alatt marad, egyes veszélyes, gyógyszerrezisztens baktériumok által okozott véráramfertőzések előfordulása jelentősen emelkedett.
Egy tüdőgyulladás, húgyúti fertőzés vagy műtét utáni bakteriális fertőzés kezelésénél ma még természetesnek vesszük, hogy az orvos szükség esetén hatékony antibiotikumot tud felírni. Az egészségügyi szakemberek egyre gyakrabban találkoznak olyan baktériumokkal, amelyek ellen a korábban bevált gyógyszerek már nem működnek megfelelően.
Ilyenkor a kezelés hosszabbá és bonyolultabbá válhat. Előfordulhat, hogy a betegnek többféle antibiotikumot kell kapnia, vagy olyan tartalék gyógyszerekhez kell nyúlni, amelyeket csak különösen súlyos esetekben alkalmaznak. Bizonyos fertőzésekkel szemben a rendelkezésre álló lehetőségek is kimerülhetnek.
Fiona Walsh, az írországi Maynooth Egyetem professzora az Euronewsnak arról beszélt, hogy a multirezisztens baktériumokkal fertőzött betegeknél olykor a kombinált antibiotikum-kezelés sem vezet eredményre.
„Sajnos egyesek meg fognak halni” – figyelmeztetett a kutató.
Az antibiotikum-rezisztencia azt jelenti, hogy a baktériumok ellenállóvá válnak azokkal a gyógyszerekkel szemben, amelyekkel korábban kezelni lehetett őket. Nem az emberi szervezet válik ellenállóvá az antibiotikummal szemben, hanem a kórokozó. Emiatt olyan ember is elkaphat nehezen kezelhető fertőzést, aki korábban ritkán vagy egyáltalán nem szedett antibiotikumot.
Magyarországon is aggasztóan terjednek egyes rezisztens baktériumok
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) legfrissebb, 2024-es magyarországi adatai alapján különösen aggasztó a karbapenem antibiotikumokkal szemben ellenálló Klebsiella pneumoniae baktérium terjedése.
A karbapenemek olyan széles spektrumú antibiotikumok, amelyeket többek között súlyos, más gyógyszerekkel nehezen kezelhető bakteriális fertőzések esetén alkalmaznak.
Magyarországon az ilyen rezisztens Klebsiella pneumoniae okozta véráramfertőzések becsült előfordulása 2019-ben még 0,09 eset volt 100 ezer lakosra vetítve. 2024-re ez az érték 0,97-re emelkedett, ami több mint tízszeres növekedést jelent az ECDC összehasonlításában.
A számok értelmezésénél fontos, hogy az előfordulási arány viszonylag alacsony szintről emelkedett, és nem azt mutatja, hogy a magyarországi fertőzések többsége ilyen baktériumtól származna. A növekedés mégis figyelmeztető jel, mert a karbapenemrezisztens fertőzések kezelése különösen nehéz lehet.
Szintén kedvezőtlenül alakult a harmadik generációs cefalosporin antibiotikumokkal szemben ellenálló Escherichia coli okozta véráramfertőzések száma. Az ECDC adatai szerint az előfordulás 2019-ben 5,65, 2024-ben pedig már 7,37 eset volt 100 ezer lakosonként, ami 30,4 százalékos növekedés.
A meticillinrezisztens Staphylococcus aureus, vagyis az MRSA okozta véráramfertőzések becsült előfordulása ugyanezen időszakban 4,15-ről 4,42-re emelkedett 100 ezer lakosra vetítve.
Ezek a fertőzések különösen a kórházi ellátás során, súlyos alapbetegséggel élőknél és legyengült immunrendszerű betegeknél jelenthetnek nagy veszélyt.
Magyarországon kevesebb antibiotikum fogy, mint az EU átlagában – mégsem megnyugtató a helyzet
Az antibiotikum-rezisztencia problémáját gyakran a túlzott gyógyszerfogyasztással hozzák összefüggésbe. Magyarország esetében a kép összetettebb.
Az OECD és az Európai Bizottság 2025-ös országjelentése szerint Magyarországon 2023-ban naponta 14,2 meghatározott napi antibiotikumadag jutott ezer lakosra, miközben az uniós átlag közel 20 adag volt.
A legfrissebb, 2024-es ECDC-adatok szerint a magyar mutató tovább csökkent, 13,7 napi adagra ezer lakosonként. Az Európai Unió 2030-ra kijelölt magyarországi célértéke 13,1.
A kedvezőbb összesített fogyasztási adat mégsem jelenti azt, hogy az antibiotikumokat minden esetben megfelelően alkalmazzák.
Az ECDC külön figyeli az úgynevezett Access-csoportba tartozó, általában elsőként választandó antibiotikumok arányát. A cél, hogy ezek legalább a teljes humán antibiotikum-felhasználás 65 százalékát adják.
Magyarországon ez az arány 2024-ben mindössze 51,2 százalék volt, ami jelentősen elmarad az ajánlott szinttől. Ez arra utal, hogy az antibiotikumok megválasztásában is van még javítanivaló.
Miért jelent ekkora veszélyt az antibiotikum-rezisztencia?
Az ECDC becslése szerint évente több mint 35 ezer ember hal meg az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben olyan fertőzések miatt, amelyeket antimikrobiális szerekkel szemben ellenálló kórokozók okoznak.
Az egészségügyi hatást a szakemberek az influenza, a tuberkulózis és a HIV/AIDS együttes terhéhez hasonlítják. Ez nem azt jelenti, hogy a fertőzések ugyanúgy terjednek vagy ugyanazokat a betegeket érintik, hanem azt, hogy az általuk okozott elveszített egészséges életévek és halálesetek terhe hasonló nagyságrendű.
A probléma jóval túlmutat a fertőző betegségek kezelésén. Az antibiotikumok a modern orvoslás számos területén nélkülözhetetlenek, például a műtétek, a szervátültetések, az intenzív ellátás és egyes daganatellenes kezelések során.
Ha a veszélyes baktériumok ellen egyre kevesebb gyógyszer marad hatékony, ezek az orvosi beavatkozások is nagyobb kockázattal járhatnak.
A The Lancet folyóiratban 2024-ben megjelent nagyszabású kutatás előrejelzése szerint 2025 és 2050 között világszerte 39,1 millió haláleset lehet közvetlenül az antibiotikum-rezisztens baktériumoknak tulajdonítható.
Ez tudományos modellezésen alapuló becslés, nem már bekövetkezett vagy elkerülhetetlen halálesetek száma.
A probléma az állatokat és a környezetet is érinti
Az antibiotikum-rezisztencia nem áll meg a kórházak falainál. A rezisztens baktériumok és az ellenálló képességért felelős genetikai elemek az emberek, az állatok és a környezet között is terjedhetnek.
Fiona Walsh kutatásai ezért egyszerre foglalkoznak az emberi egészséggel, az állattartással és a környezeti tényezőkkel.
A nem megfelelő antibiotikum-használat, a hiányos higiéniai körülmények, valamint az antibiotikum-maradványokkal és rezisztens baktériumokkal szennyezett környezet mind hozzájárulhatnak a probléma fennmaradásához.
A szakemberek ezért az úgynevezett One Health, vagyis az emberi, állati és környezeti egészséget együtt kezelő megközelítést szorgalmazzák.
Romániában például az OECD 2025-ös adatai szerint különösen súlyos az antibiotikum-rezisztencia helyzete: az ország a vizsgált összetett rezisztenciamutató alapján az Európai Unió legrosszabbul teljesítő tagállamai közé tartozik.
Az ellenálló baktériumok terjedése az országhatároknál sem áll meg, ezért a megelőzés nemcsak nemzeti, hanem európai szintű együttműködést igényel.
Mit tehetünk, hogy az antibiotikumok a jövőben is hatékonyak maradjanak?
A legfontosabb, hogy antibiotikumot csak orvosi utasításra használjunk, és az előírt adagolást, valamint kezelési időtartamot kövessük. A korábbról megmaradt gyógyszerek önálló szedése vagy másnak történő átadása veszélyes lehet.
Az antibiotikumok a baktériumok ellen hatnak, a vírusok ellen nem. Ezért a közönséges nátha, az influenza és a legtöbb vírusos légúti fertőzés kezelésében nincs szerepük, kivéve, ha az orvos bakteriális szövődményt állapít meg.
A fertőzések megelőzésében a rendszeres kézmosás, a megfelelő élelmiszer-higiénia és az ajánlott védőoltások is fontosak. Minél kevesebb megelőzhető fertőzés alakul ki, annál ritkábban lehet szükség antibiotikumos kezelésre.
A kutatók emellett a kórházi fertőzésmegelőzés fejlesztését, az új gyógyszerek kutatását és a környezeti szennyezés csökkentését is sürgetik.
Walsh szerint a szervezetünkben élő hasznos baktériumoknak is fontos szerepük van egészségünk megőrzésében. A bélrendszer, a bőr és a száj természetes mikrobiális közösségeit az indokolatlan antibiotikum-használat megzavarhatja, ezért a gyógyszereket mindig a valóban szükséges esetekre kell fenntartani.
