Szokatlanul korán meggyengült a sarkvidéki örvény, ami december elején növelheti egy erőteljes európai hideghullám kialakulásának esélyét. A lehetséges lehűlés különösen érzékeny időszakban érkezhet: az Európai Unió gáztárolói az elmúlt több mint egy évtized egyik legalacsonyabb töltöttségi szintjével kezdték meg a fűtési szezont. A BloombergNEF számításai szerint már hét nap rendkívüli hideg is jelentősen csökkentheti a tél végére megmaradó tartalékokat, és újabb nyomást helyezhet az energiaárakra.
December első napjaiban sarkvidéki eredetű légtömegek érhetik el Európa egyes részeit, ha a következő hetekben a meteorológiai modellek által jelzett légköri folyamatok a hideg levegő déli irányú áramlásának kedveznek. A lehetséges időjárási fordulat már most aggodalmat kelt az energiapiacon, ahol a fűtési szezon kezdetén a megszokottnál jóval alacsonyabb földgázkészletekkel kell számolni.
Az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) számításai a poláris örvény szokatlanul korai és jelentős gyengülésére utalnak. Ez a sarkvidék felett, a magas légkörben kialakuló légáramlási rendszer fontos szerepet játszik a téli időjárás alakulásában.
Ha a poláris örvény tartósan meggyengül vagy jelentősen átrendeződik, bizonyos légköri helyzetekben megnőhet annak esélye, hogy rendkívül hideg levegő áramoljon Európa vagy Észak-Amerika felé. A folyamat hatásai gyakran csak hetekkel később jelentkezhetnek a felszín közelében. A légköri folyamatok már november elején felkeltették a meteorológusok figyelmét: a poláris örvény szokatlanul korai gyengülése Európa téli időjárására is hatással lehet.
A december eleji európai hideghullám egyelőre nem biztos előrejelzés. A poláris örvény változása önmagában nem jelenti azt, hogy az egész kontinenst rendkívüli fagyok érik majd el. Az időjárás pontos alakulása, a lehűlés helye és időtartama még bizonytalan.
Hét nap hideg időjárás is jelentősen növelheti a gázfogyasztást
A BloombergNEF energetikai elemzői megvizsgálták, milyen következményekkel járna, ha december 2. és 8. között Európa több térségében a szokásosnál lényegesen hidegebb lenne.
A számításaikban egy olyan forgatókönyvből indultak ki, amelyben az átlaghőmérséklet 5 Celsius-fokkal maradna el az előző tíz év azonos időszakában mért átlagtól.
Ebben az esetben Északnyugat-Európában, Olaszországban, Spanyolországban és Ausztriában a fűtéshez szükséges földgáz mennyisége mintegy 1,1 milliárd köbméterrel emelkedhetne mindössze egy hét alatt.
Ez a többletfogyasztás különösen akkor jelentene problémát, ha teljes egészében a föld alatti gáztárolókból kellene fedezni.
A BloombergNEF becslése szerint ilyen körülmények között az európai tárolók töltöttsége 2027 márciusának végére a kapacitás 15,5 százalékára csökkenhetne, míg átlagos időjárás mellett körülbelül 17 százalékos szinttel számolnak.
A különbség első pillantásra nem tűnik jelentősnek, de az elemzők szerint a 15,5 százalékos töltöttség már mindössze fél százalékponttal haladná meg azt a becsült küszöböt, amely alatt a normál kereskedelmi készletek helyett a stratégiai célra fenntartott gáz felhasználása is szükségessé válhatna.
Ez nem azt jelenti, hogy egyetlen hét alatt elfogyna Európa földgázkészlete. A modell azt mutatja meg, hogy egy rövid, rendkívül hideg időszaknak a fűtési szezon végéig tartó következményei lehetnek, különösen akkor, ha a kereslet növekedését nem sikerül más ellátási forrásokból fedezni.
Több mint egy évtizede nem volt ilyen alacsony a tárolók töltöttsége a tél kezdetén
Az európai gázellátás helyzetét az teszi különösen érzékennyé, hogy a kontinens a korábbi éveknél jóval kisebb biztonsági tartalékkal lépett be a 2026–2027-es fűtési szezonba.
A Gas Infrastructure Europe (GIE) adatai szerint november elején az uniós gáztárolók töltöttsége nagyjából 74 százalék körül alakult. Ez jelentősen elmarad a korábbi évek hasonló időszakában megszokott, 90 százalék körüli szinttől.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) november 3-án közzétett jelentése szerint az Európai Unió földgázkészletei a 2013 óta eltelt időszak legalacsonyabb szezonkezdeti szintjén állnak.
Az egyes országok között jelentős különbségek vannak. November elején Németország tárolói körülbelül 61 százalékos, Hollandia tárolói 65 százalék körüli töltöttséget mutattak, miközben Olaszországban 90 százalék feletti, Magyarországon pedig 77 százalék körüli volt ez az arány.
A viszonylag enyhe októberi időjárás valamelyest kedvezett a készletek alakulásának, mert a kisebb fűtési igény miatt több gáz maradhatott a tárolókban. Ez a kedvező hatás mégsem volt elegendő ahhoz, hogy az európai készletek elérjék a korábbi években megszokott szintet.
A Nemzetközi Energiaügynökség még kedvezőtlenebb forgatókönyvre is figyelmeztet
Az IEA Global Gas Security Review 2026 című jelentése szerint tartósan hideg tél és további ellátási zavarok együttes jelentkezése esetén az uniós gáztárolók töltöttsége 2027 márciusának végére akár 10 százalék alá is csökkenhet.
Az előrejelzés egyik fontos feltétele, hogy a cseppfolyósított földgáz, vagyis az LNG szállítása továbbra is jelentős fennakadásokkal küzdjön a Hormuzi-szoros térségében.
A közel-keleti konfliktus miatt kialakult ellátási bizonytalanság már most komoly hatással van a globális gázpiacra. Az európai országoknak ezért a megszokottnál kiélezettebb versenyben kell hozzájutniuk az elérhető LNG-szállítmányokhoz.
Az IEA arra is felhívja a figyelmet, hogy a gáztárolók működése nem teljesen egyenletes. Amikor a töltöttségi szint 30 százalék alá csökken, általában mérséklődik az a sebesség, amellyel a föld alatti tárolókból ki lehet nyerni a földgázt.
Ez azt jelenti, hogy egy késő téli hideghullám különösen nehéz helyzetet teremthet: a fűtési igény ismét megugorhat, miközben a tárolókból egyre lassabban lehet a szükséges mennyiséget kitermelni.
A földgáz ára is emelkedhet, ha tartós hideg érkezik
A szűkösebb készletek nemcsak az ellátás biztonságára, hanem az energiaárakra is hatással lehetnek. Ha egyszerre több európai országban növekszik a fűtési igény, az fokozhatja a versenyt az importált földgázért, és megemelheti a nagykereskedelmi árakat.
A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint az európai gázárak 2026-ban már jelentősen emelkedtek a nemzetközi LNG-ellátás zavarai miatt. Egy újabb, tartós hideghullám tovább növelhetné az árak ingadozását.
A háztartások számára ez nem feltétlenül jelent azonnali rezsiemelkedést. A fogyasztói árakra gyakorolt hatás országonként eltérő, és függ a szerződésektől, a hatósági árszabályozástól, valamint attól, hogy az energiaszolgáltatók milyen áron szerezték be a gázt.
A mostani kockázatértékelések ezért két bizonytalan tényezőre épülnek: milyen hideg lesz a tél Európában, és mennyire maradnak zavartalanok a nemzetközi földgázszállítások a következő hónapokban.
