Ferenc pápa tavaly saját kérésére egy egyszerűsített, visszafogott temetési szertartást hagyott jóvá magának – ezzel szándékosan elkerülve néhány, évszázadokra visszanyúló, archaikus vatikáni rítust. A Politico értesülése szerint ez a döntés új fejezetet nyithat a katolikus egyház történetében.
Egy pápa halála mindig egy precízen megtervezett, többnapos gyászidőszakot indít el, melynek szimbolikus és spirituális jelentősége messze túlmutat a Vatikán falain. Ezek a ceremóniák évszázadok során finomodtak, és gyökereik egészen az ókori Rómáig nyúlnak vissza.
A gyászidőszak csúcspontján megválasztják az új egyházfőt – egy történelmi jelentőségű döntés, amely a világ több mint egymilliárd katolikus hívét érinti. Ezt a folyamatot ismerhetjük az Oscar-díjra jelölt „A konklávé” című film alapján, amely érzékletesen mutatja be a progresszív és konzervatív irányzatok közötti belső küzdelmet.
Ferenc pápa halála esetén a hagyományos kilencnapos gyászt, a Novendiale nevű szertartássorozatot tartják meg, amely szintén az ókori római hagyományokból ered. Ezzel párhuzamosan Olaszországban általában nemzeti gyászt is hirdetnek.
A pápa holttestét megáldják, pápai díszruhába öltöztetik, majd a Szent Péter-bazilikában ravatalozzák fel, ahol várhatóan több százezer ember – köztük államfők és világvezetők – rója le kegyeletét. Míg korábban a pápa testét emelvényen, katakalként állították ki, Ferenc pápa a szerényebb búcsú mellett döntött: nyitott koporsóban, pompa nélkül.
Régen a pápákat gyakran bebalzsamozták, szerveiket eltávolították, sőt, a szívüket szent ereklyeként őrizték. A római Trevi-kút közelében található templomban például több mint húsz pápa szívét őrzik márványurnákban. Ez a gyakorlat azonban ma már elavultnak számít.
Ferenc pápa rendelkezése szerint temetése alatt naponta tartanak majd imaórákat és csendmiséket a Szent Péter-bazilikában, illetve világszerte a katolikus közösségekben. Ez idő alatt a Vatikán sede vacante, azaz „üres szék” állapotba kerül – ilyenkor az egyház vezetése ideiglenesen a bíborosi kollégium kezébe kerül, de csak korlátozott hatáskörrel.
A temetési szertartást minden bizonnyal a Szent Péter téren tartják, a gyászmisét pedig a 91 éves Giovanni Battista Re, a bíborosi kollégium dékánja vezeti.
Ferenc pápa nem a Vatikánban nyugszik majd
A pápákat hagyományosan a vatikáni barlangokban, a Szent Péter-bazilika alatti kriptákban temetik el – köztük XVI. Benedeket is, Ferenc elődjét. Ferenc pápa azonban 2023-ban úgy nyilatkozott, hogy végső nyughelyéül a Santa Maria Maggiore-bazilikát választotta, egyik legkedvesebb templomát. Ezzel ő lesz az első pápa az elmúlt évszázadban, akit a Vatikánon kívül temetnek el.
A korábbi gyakorlattól eltérően, amely során három – vályogból, cinkből és szilfából készült – koporsóba helyezték a pápát, Ferenc pápa rendelkezése szerint őt egy egyszerű, fából és cinkből készült koporsóban helyezik örök nyugalomra.
XVI. Benedek koporsójában elhelyeztek uralkodása alatt vert érméket, valamint egy fémtokba göngyölt úgynevezett rogitót – egy körülbelül ezer szavas dokumentumot, amely leírja életét és pápaságát. Ferencet is hasonló módon, saját rogitójával temetik majd el.
Két-három héttel a temetés után a bíborosok a Sixtus-kápolnában gyűlnek össze a konklávéra, ahol szigorúan titkos szavazás során választják meg az új pápát. Elméletileg bármely megkeresztelt római katolikus férfi választható lenne, de az elmúlt 700 évben mindig bíborost választottak.
A 266 eddigi pápa többsége európai volt. Jorge Mario Bergoglio, Ferenc pápa az első nem európai egyházfő volt 1300 év után.
A pápajelöltek nem kampányolhatnak nyíltan. A vatikáni szakértők „papabile”-nek nevezik azokat a bíborosokat, akiket esélyesnek tartanak.
A szavazás napján a Sixtus-kápolnát lezárják, a 80 év alatti bíborosok – körülbelül 120 fő – titokban szavaznak egy nevükre nem írt szavazólapon, amit egy kehelybe helyeznek az oltáron. Ha egyik jelölt sem éri el a kétharmados többséget, új szavazási kör következik – akár napi négy is.
A szavazólapokat egy különleges kályhában égetik el, melyből a világ számára ismert jelzést adnak: a fekete füst az eredménytelen szavazást, míg a fehér füst az új pápa megválasztását jelzi.
Amint megszületik a döntés, a Szent Péter-bazilika erkélyéről hangzik el a jól ismert bejelentés: „Habemus papam” – Megvan az új pápa.
Ezután az új egyházfő felölti a fehér miseruhát, választott pápai nevét bejelenti, majd megjelenik az erkélyen, hogy elmondja első beszédét.
A pápa nem csupán a katolikus egyház vezetője: mély erkölcsi, spirituális és politikai befolyással is bír, különösen a globális diplomácia, békeközvetítés és humanitárius segítségnyújtás terén.
A legtöbb pápa haláláig szolgált. Ferenc elődje, XVI. Benedek volt az első egyházfő 600 év után, aki egészségügyi okok miatt 2013-ban, 85 évesen lemondott.
