Az Ormuz-szoros biztonsága került a középpontba azon a washingtoni egyeztetésen, amely után a NATO főtitkára több szövetséges fővárost is tájékoztatott. A háttérben egyértelmű amerikai elvárások rajzolódnak ki: konkrét kötelezettségvállalásokat várnak a következő napokban.
A találkozóra az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus nyomán kialakult feszültség idején került sor, amikor a transzatlanti kapcsolatok is újabb próbatétel elé kerültek.
Diplomáciai források szerint Washington egyre sürgetőbb hangot üt meg, miközben a szövetségesek egy része azt kifogásolja, hogy a kulcsfontosságú döntések előtt nem történt érdemi egyeztetés.
„Észleljük a washingtoni frusztrációt, de ők sem a háború kezdete előtt, sem után nem konzultáltak a szövetségesekkel” – fogalmazott egy európai diplomata.
A források szerint a NATO intézményes keretek között nem venne részt egy Irán elleni katonai konfliktusban. Ugyanakkor a tagállamok nyitottak arra, hogy hosszabb távú megoldásokat keressenek az Ormuz-szoros biztonságának garantálására.
„A NATO mint olyan nem játszana szerepet az Irán elleni háborúban, de a szövetségesek segíteni szeretnének az Ormuz-szorosra vonatkozó hosszú távú megoldások keresésében. Tekintettel az Iránnal folyó tárgyalásokra, ez hasznos lehet” – mondta a diplomata.
Az elmúlt hetekben Donald Trump többször is élesen bírálta a NATO-t, „papír tigrisnek” nevezve a szövetséget, és azt sugallva, hogy az Egyesült Államok aránytalanul nagy terhet visel a közös biztonság fenntartásában.
A találkozót követően Mark Rutte a CNN-nek adott interjúban elismerte, hogy az amerikai elnök csalódottsága érzékelhető.
„És megértem az álláspontját” – mondta, utalva arra, hogy Washington szerint több szövetséges nem nyújtott elegendő támogatást az iráni helyzet kezelésében.
A feszültséget tovább növelte, hogy Trump a találkozó után a Truth Social platformon azt írta: a NATO nem állt az Egyesült Államok mellett, amikor szükség lett volna rájuk.
Közben több európai ország is aktívan keresi a megoldást. Az Egyesült Királyság egy mintegy 40 országból álló csoport élén dolgozik egy katonai és diplomáciai terven, amely a stratégiai jelentőségű tengeri útvonal újranyitását célozza.
Emmanuel Macron szerint körülbelül 15 ország jelezte részvételi szándékát a kezdeményezésben, amely a szoroson áthaladó forgalom helyreállítását segítené.
A francia külügyminiszter, Jean-Noel Barrot ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a teljes újranyitás csak egy tartós amerikai–iráni megállapodás esetén lehetséges.
Olaszország és az Egyesült Királyság egyaránt elfogadhatatlannak nevezte Irán álláspontját, miszerint díjat vetne ki az áthaladásra.
Egy másik diplomata hangsúlyozta, hogy a folyamat nem kizárólag az amerikai nyomásról szól.
„Folyamatban van egy tárgyalásunk az Ormuz-szorosról, amelynek semmi köze ahhoz, ami tegnap a Fehér Házban történt” – mondta.
Majd hozzátette: „Tisztában vagyunk az USA részéről jelentkező sürgősséggel, és tudjuk, hogy Rutte igyekszik olyan pozíciót felvenni, amely segít abban a tárgyalásban. Készek vagyunk a megfelelő nyilatkozatokat tenni, sőt a jövőben a megfelelő intézkedéseket is megtenni, de végső soron nem az a kérdés, hogy kielégítsük-e az USA-t, hanem hogy meglegyenek-e a megfelelő feltételek.”
